Biztos mindenkivel előfordult már, hogy elgépelt egy e-mail címet, így a levél nem a kívánt postafiókba érkezett. Nos Glattauer története is pont így kezdődik, és nem is egy, hanem két regény született az eltévedt e-mail ötletéből. Közel 600 oldalon követhetjük nyomon Emmi és Leo e-mail kapcsolatát.

Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre. Fordította: Kajtár Mária. Budapest, Park Kiadó, 2010. 238.
Daniel Glattauer: A hetedik hullám. Fordította: Kajtár Mária. Budapest, Park Kiadó, 2012. 246.

Emma Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, csakhogy elgépel egy betűt a megadott e-mail címben, így a magazin helyett Leo Leike nyelvpszichológust találja meg. Ezzel kezdetét veszi kettejük sziporkázó, csipkelődő levelezése. Először csak általánosságokról folytatnak eszmecserét, majd egyre személyesebb lesz a hangvétel, mind több és több dolgot tudnak meg egymásról és saját magukról is. Emma férjezett, két nevelt gyereke van (férje előző házasságából), Leo épp kifelé tart egy kapcsolatból vagy épp befelé? (Attól függ, melyik kötetet olvassuk.) Hogy lesz ebből szerelem? Persze a 21. században élünk, el lehet válni —, de vajon tényleg megtörténik, találkoznak személyesen, beteljesedik a szerelem, vagy megmarad minden a betűk világában?

Október 11-én nevezték meg a 2012-es irodalmi Nobel-díj nyertesét. Mo Jen kínai író ezzel végérvényesen beírta nevét az irodalmi köztudatba.

Október második hetében ismét élénk találgatásba kezdtek az irodalmi körök, vajon ki nyeri az idei irodalmi Nobel-díjat. A jelöléseket hagyományosan február 1-jéig lehetett leadni, a beérkező több száz névből május végéig csak öt marad. Ennek az öt szerzőnek a munkásságát vizsgálta meg részletesebben a Svéd Akadémia, majd döntött arról, hogy ki kapja a díjat. Azt azonban csak 2062-ben fogjuk megtudni, hogy kik szerepeltek az ez évi listán, és milyen véleményt írtak róluk a Nobel-bizottság tagjai, ezeket az adatokat ugyanis ötven évre titkosítják.

A fenti sort Thimár Attilától idézem, aki a Szépirodalmi Figyelő lapszámbemutatójával egybekötött Ottlik-est egyik vendége volt 2012. október 4-én a Hadik Kávéházban.

Az est házigazdája, Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője számos kérdést vetett fel az Ottlik-életművel kapcsolatban, s a meghívott vendégek, Horváth Kornélia és Thimár Attila, keresték is a válaszokat, igaz más-más aspektusból.

Ottlik-rajongó lévén nagy örömmel hallottam, hogy rá bizony nem volt jellemző a „teljesítménykényszerből írás”. Az életet és a művészetet párhuzamosan formálta: akkor írt meg valamit, ha képes volt az élmény megírására. Az Iskola a határont például már a nyomdából hívta vissza, mert nem volt elég jó, s még vagy tíz évig csiszolgatta a mondatokat.

Videófal, multimédiás szemüveg, PlayStation. Ki hinné, hogy ezek az eszközök mind-mind egy könyvvásár kiállításának részei?

Október 10-én immár 64. alka­lom­mal nyitja meg kapuit a Frankfurti Könyvvásár. Az ötnapos rendezvényen több mint 7000 nemzetközi kiállító képviselteti magát, és 3200-nál is több programmal várják az érdeklődőket. Meghívott vendégként Új-Zéland irodalmával és kultúrájával ismerkedhetünk meg, a mottójuk: „While you were sleeping” (Amíg te aludtál). Ahogy a tavalyi vásáron, idén is számos szakmai előadást tartanak, a fő kérdés továbbra is a kiadók helye a digitális világban.

Az új technológiák megannyi lehetőséget rejtenek magukban. Hogyan fog például kinézni a jövő osztályterme? Milyen eszközökkel fognak tanítani? Ezt kísérelték meg bemutatni több mint 300 négyzetméteren a Cyber Classroom felépítésével, vagyis egy olyan osztályteremmel, ahol a multimédiás eszközöket használják az oktatáshoz. Gondoljunk csak bele, mennyivel egyszerűbb lett volna annak idején megérteni egy atom szerkezetét, ha a képzeletünk mellett/helyett 3D-ben láthattuk volna a kinézetét.

„Először: ne piszkáld a mutatóidat! Másodszor: a haragod mindig fékezd! Harmadszor: soha, de soha ne legyél szerelmes, mert akkor a szíved nagymutatója a bőröd hasítva kiugrik pörögve, szétroppan a csont, és a szív mechanikája eltörik örökre.” Az első két szabály talán betartható, de meg lehet tiltani bárkinek, hogy szerelembe essen, és egyáltalán mit keres a szívben egy nagymutató?

Mathias Malzieu: A szív mechanikája. Fordította: Vaszócsik Christa. Budapest, Európa, 2012. 166.

A történet 1874-ben kezdődik a világmindenség leghidegebb éjszakáján Edinburghban. Ezen az éjszakán születik meg Jack. Madeleine, a számkivetettek orvosa segíti világra a szerencsétlen kisfiút, akinek a szíve megfagyott a rettenetes hidegben. A doktor egy kakukkos órát szerel a fagyott szívre, és ezzel megmenti Jack életét. Így kezdődik a fiú csodálatos dolgokkal övezett életútja, és természetesen így már jobban érthetőek a fent említett szabályok. De vajon meg lehet-e akadályozni, hogy Jack szerelmes legyen, vagy méregbe guruljon? Nos, először jön a méreg a rémisztő következményekkel, majd a csodálatos szerelem.

Mindez persze csak a keretét adja Craig Mod könyves/e-könyves meditációjának. Az író, dizájner, kiadói szakember előadásában az e-könyv-tervezés alapelveinek megújításán töpreng.

Craig Mod Tibetben járt. Lhászában aztán egy véletlen pillanatban kiderült, hogy útitársnőjével ugyanazt a könyvet, Camus Közönyét vitték magukkal az útra. Aztán előkerült a két Kindle, és lőttek a romantikának. Mit tud a könyv, amit a Kindle nem — tesszük fel a kérdést újra meg újra — mint kiderül, helytelenül.

Könyveink megjelenése kétségtelenül árulkodik rólunk. Egy Kindle látványa legfeljebb annyit üzen: „én haladok a korral”. A borító­táblák keretei közé szorított könyv: zárt csomag. A könyv gerince, nincs mese, meghatározza a forgatás irányát — ilyesfajta határai az e-könyvnek bizony nincsenek. A Kindle mégis úgy lapoz, mintha könyv lenne. Ez elsőre persze érdekes, de gyorsan elveszíti a varázsát.

Az ismert lengyel író a rendszerváltást követően már nem írt science fictiont, de rendszeresen megjelenő elgondolkodtató írásaiban reagált a világ fejleményeire. Ezen írások utolsó válogatása a provokatív című Sex Wars.

Stanislaw Lem: Sex Wars. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Budapest, Typotex, 2007. 202.

Miért foglalkoznak a demográfiai kérdésekkel elsősorban a csillagászok? Miért furcsán terjengősek a fejezetcímek Lem gondolat­gyűjte­ményében? Mi az igazi probléma a túlnépesedéssel? Hogyan lehet a népesedést szabályozni? Civilizált a módszer? A földi élet mindenhol civilizált?

Hogyan adott lökést a kommunista hatalom Lem jövőbe tett kirándulásának? Hogyan vált az író javára az elszigeteltség? Hogyan lett jövőkutató?

Vajon miért nem írt tudományos-fantasztikus irodalmat Lem a rendszerváltozást követően? Vajon mi sült volna ki ennyi agyalásból egy jó science fiction regény formájában?

Milyen lett a 2000-es év, melyről Lem mint jövőről gondolkodott?

Ugye, kíváncsiak vagytok a könyvre?

Mi az ördög az a „Silva Rerum”?

Arnon Grunberg: Tirza. Fordította: Wekerle Szabolcs. Budapest, Gondolat, 2012. 340.

Jörgen Hofmeester szerencsés embernek mondhatja magát, mindene megvan: feleség, két lány (Ibi és Tirza), elegáns ház Amszterdamban, jó állás egy könyvkiadóban, megtakarítás egy svájci bankban. Aztán egy „szép” napon minden összeomlik: felesége elhagyja egy másik férfiért, idősebbik lánya, Ibi külföldre költözik, elbocsájtják az állásából, és még a befektetése is elúszik. Csak Tirza marad vele, az ő elbeszélései alapján bontakozik ki a történet. Úgy tűnik, kezdenek rendbe jönni a dolgok, sőt még a hűtlen feleség is visszatér. De ekkor Tirza úgy dönt, hogy Afrikába utazik új barátjával, aki apját egy terroristára emlékezteti. Ismét összeomlik a világ, Jörgen a lánya után utazik Afrikába, ahol felpörögnek az események. Grunberg ismét egy fantasztikus pszichothrillert ad olvasói kezébe egy kis szarkazmussal fűszerezve, s bár a könyv címe a lány neve, a történet középpontjában mégis az apa feltétlen szeretete áll.

Talány, miért van ünnepnapja valaminek, ami általános nézet szerint a mindennapok része … kell, hogy legyen. A mese népszerű. Legalábbis a gyerekek körében. Szeptember 30-a a NÉPmese napja. A népmeséről — rögtön az ismert reneszánsz dallamot követően — Benedek Elek jutott eszünkbe.

A népmesének 2005 óta van napja, amikor a Magyar Olvasástársaság bölcsen kigondolta: éppen azért kell ünnepelni a hétköznapit, hogy valóban a mindennapok része legyen. Hogy ideális időpontnak Benedek Elek születésnapját találták, akkor sem meglepő, ha ma már csak az igaz, hogy a „Mi jut eszedbe a népmeséről?” kérdésre akad, aki Benedek Eleket dobja be. De ez nem Benedek Elek hibája.

Mi, magyarok erősek vagyunk meseközvetítőkben. A sok kedvelt író, dramaturg, rajzfilmes, énekes között Benedek Elek mégsem a gazdag életműve miatt különleges, hanem egyszerűen ő a magyar gyermekirodalom megteremtője. Az életrajzáról annyit, hogy sikeres író, újságíró volt, és parlamenti képviselő is. Azon kevesek közé tartozott, akik Trianon után visszaköltöztek szülőföldjükre. Kisbaconban, ahol született és élt, emlékháza nyitva áll a látogatók előtt.

Nyári melegben gyakoribb az álmatlanság, s ezt igencsak kihasználták a kultúra művelői múzeumoktól színházakig. A vénasszonyok nyarán a kutatók nem hagynak minket aludni — kérdés, hogy ilyen programok mellett egyáltalán érdemes-e.

Szeptember 28-án (és helyenként 29-én is) ismét lehetőségünk nyílik betekinteni a kutatók kémcsövekkel, ecsetekkel vagy éppen számítógépekkel teli műhelyébe. A Kutatók éjszakáján Budapesttől Debrecenig számos magyar városban szerveznek programokat a tudomány népszerűsítésére. Ízelítőül néhány olyan foglalkozásra hívjuk fel a figyelmet, ami az irodalom és a könyvek iránt érdeklődők számára lehet izgalmas.