Talány, miért van ünnepnapja valaminek, ami általános nézet szerint a mindennapok része … kell, hogy legyen. A mese népszerű. Legalábbis a gyerekek körében. Szeptember 30-a a NÉPmese napja. A népmeséről — rögtön az ismert reneszánsz dallamot követően — Benedek Elek jutott eszünkbe.

A népmesének 2005 óta van napja, amikor a Magyar Olvasástársaság bölcsen kigondolta: éppen azért kell ünnepelni a hétköznapit, hogy valóban a mindennapok része legyen. Hogy ideális időpontnak Benedek Elek születésnapját találták, akkor sem meglepő, ha ma már csak az igaz, hogy a „Mi jut eszedbe a népmeséről?” kérdésre akad, aki Benedek Eleket dobja be. De ez nem Benedek Elek hibája.

Mi, magyarok erősek vagyunk meseközvetítőkben. A sok kedvelt író, dramaturg, rajzfilmes, énekes között Benedek Elek mégsem a gazdag életműve miatt különleges, hanem egyszerűen ő a magyar gyermekirodalom megteremtője. Az életrajzáról annyit, hogy sikeres író, újságíró volt, és parlamenti képviselő is. Azon kevesek közé tartozott, akik Trianon után visszaköltöztek szülőföldjükre. Kisbaconban, ahol született és élt, emlékháza nyitva áll a látogatók előtt.

Mesét gyűjteni bárki tud (bár képeslapot, bélyeget valamennyivel azért többen), de Benedek Elek jelenléte a magyar gyermek­irodalomban nem egyszer volt, hol nem volt, hanem folyamatos, nem fejeződött be a gyűjtéssel, közreadással. Zsenialitása, hogy a megtalált meséket, a gyűjtött meseszövegeket a sok változatból összegyúrta (mint a Grimm testvérek), és egy új, Benedek Elek-féle népnyelvre dolgozta át. A kicsiknek biztosan élvezhetetlen tájnyelvi beszédfordulatokkal tömött szöveget nem magyar köznyelvre „magyarította”, hanem létrehozta a magyar népmesei nyelvet, ami máig alapja az ilyen típusú szövegeknek. Még Illyés Gyula 77 magyar népmese című kötete is ebből táplálkozik. Amikor természetesnek érezzük, hogy például Bánffy György előadásában vagy a hetedhét országon túl is híres, hungarikum Magyar népmesék sorozat rajzfilmjeiben ízesen, népiesen szólnak a mesék, de azért megértjük, akkor azt Benedek Eleknek köszönhetjük.

Amúgy szerencsétek, hogy öreganyátoknak szólítottatok, ezért elárulom, hogy a népmese nemcsak választ ad a gyerekek saját életükkel kapcsolatos kérdéseire, hanem érdekes, izgalmas, a tündérek miatt romantikus, időnként pedig, hála a sárkányoknak, a szükséges mértékben rémisztő is.

Az csak természetes, hogy a népmese napján, szeptember 30-án számos kapcsolódó program lesz az országban, de október 2-án a Petőfi Irodalmi Múzeum fenntartásában még egy Mesemúzeum is nyílik Budán. Aki nem hiszi, járjon utána!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.