TataiTilde 2012.07.02. 07:00

Mennyi az annyi?

A könyv ára

vonalkod.jpgKönyvkiadói ki kicsoda sorozatunkban eddig azokat a szereplőket mutattuk be a szerzőtől a nyomdáig, akik a könyvkészítés különböző fázisaiban vesznek részt, míg végül a kész mű a boltok (egyre gyakrabban virtuális) polcaira kerül. Ezeknek a szakembereknek ugyanúgy „ára van”, mint bármilyen más termék esetében, s ez beépül a kiadvány végső fogyasztói árába. Lássuk tehát most azt, hogyan.

Jóhiszeműen azt gondolhatnánk, a könyv szerzője az, aki a legtöbbet profitál anyagi vonatkozásban is a mű létrejöttéből, hiszen az ő munkája révén lesz a „semmiből valami”, s minden őt követő szereplő ezt a „valamit” dolgozza tovább. Távol álljon tőlem, hogy kategorikusan kijelentsem: a fentiekre még soha nem volt példa, hiszen néha akár egy jól eltalált, bestsellerré váló történet megalapozhatja a szerző hosszúra nyúló, láblógatós nyugdíjas éveit — gondoljunk például a Harry Potter könyvek írónőjére, aki ma Anglia egyik leggazdagabb embere. Érezzük azonban, hogy ez inkább a kivétel, semmint a szabály. A valóság az — különösen az angolnál sokkal kisebb lehetőségekkel kecsegtető magyar piacon —, hogy szinte alig van olyan író, aki elmondhatja magáról: az írás a főállása, amelyből meg tud élni.

A szerző legtöbbször szerény tiszteletdíját nagyságrendileg nemigen haladja meg az őt követő szakemberek díjazása sem: a fordító, a lektor, a szerkesztő, a korrektor, illetve a nyomdai előkészítésben legközvetlenebbül részt vevő szereplők: a tipográfus, a tördelő, a borítótervező többnyire nem a gyors meggazdagodás reményében választja ezt a hivatást.

Ha a könyv bolti árát meghatározó költségtényezők közül a fentiek ilyen kis súllyal esnek latba, akkor mégis miért olyan drágák a könyvek? — kérdezhetjük teljes joggal. Nos, ha a könyv hagyományosan papír alapon jelenik meg, akkor az egyik legjelentősebb előállítási költséget a nyomtatás jelenti. A nyomdaköltség mérsékelhető különböző praktikákkal; például újrahasznosított papír felhasználásával vagy a keménytábla helyett puhafedeles borító választásával. Ez utóbbi esetben azonban a kiadónak fel kell vállalnia azt a közkeletű hazai előítéletbe ütközést, miszerint az „igazi” könyv, a minőség csakis keménytáblák között képzelhető el…

Ha már a magyar sajátságoknál tartunk, mindenképpen említést érdemel az a körülmény, amely a leginkább befolyásolja, mennyit is kell fizetnünk az általunk kiszemelt műért. Ma a magyar könyvpiacon az értékesítést négy domináns szereplő fedi le (Alexandra, Libri, Líra, Bookline), azaz, ha könyvvásárlásra adjuk a fejünket, jó eséllyel ezek valamelyikénél fogunk kikötni. Miért baj ez? Alapvetően nem baj, hiszen egy helyen kényelmesen megvehetjük akár több kiadó könyvét is, szinte mindig vannak akciók, kedvezmények, vásárlócsalogató programok. Azonban talán nem árt tudnunk, hogy egy könyvesboltban megvásárolt könyv ellenértéke nemritkán csupán hónapok múlva jut el a kiadóba, és természetesen nem az általunk kifizetett teljes ár, hanem az értékesítési jutalékkal csökkentett összeg. És valahol itt van a kutya elásva. Míg ez a jutalék boldogabb piacokon 25—30 százalék, addig a magyar könyvpiacon a 60 százalék sem számít abszurdnak. Pedig az. Vegyünk például egy 1050 Ft-os könyvet. Ebből először is leszámolják az áfát (ami nyomtatott könyvnél szerencsére csak 5 százalék, e-könyv esetében azonban már az általános 27 százalék fizetendő). Az így megkapott 1000 Ft-ból 600 Ft marad a terjesztőnél, és csak 400 Ft jut el a kiadóhoz, noha a könyvkiadás minden költsége őt terheli, és ő viseli a kockázatát annak, hogy ezek a költségek megtérülnek-e.

A könyvesboltok nélkül persze nehezebb lenne eljuttatni a művet az olvasókhoz, de valóban ennyire nagy árat kell fizetni ezért a közvetítői szolgáltatásért? Persze nem csak erről van szó. A magyar piacon rengeteg kiadó működik, ad absurdum több is, mint kéne. S amíg a nagy halnak lehetősége nyílik megenni a kis halat, addig meg is eszi. Ez pedig nem egy szerencsesütiben olvasott bölcselet, hanem a piaci mechanizmusok alapvetése, amely alól a könyvek, a kultúra sem képez kivételt.

És hogy az ártatlan könyvolvasó milyen tanulságot vonhat le mindebből? Anélkül, hogy a könyvterjesztőket és a hamarosan Pozsonyban „fiókot nyitó” Nagytestvért (Amazon) rosszabb színben akarnám feltüntetni, mint azt megérdemlik — a ma oly divatos tudatos vásárlásra ösztönöznék mindenkit. Nézzük meg egyszer, hogy az óhajtott könyvet melyik kiadó adja ki, és abban az esetben, ha nem jelent különösen nagy megterhelést, vásároljuk meg közvetlenül tőle a kiadványt, s ki tudja, talán még anyagilag is jobban járunk így.

Mindez azonban csak a hagyományos könyvekre igaz; a napjainkban egyre elterjedtebb elektronikus művek megoldást jelenthetnek — habár inkább hosszabb távon — az értékesítés problémáira, hiszen olyan csatornákat nyitnak meg, amelyek talán kiegyenlítik majd az erőviszonyokat, és ez az árképzésre is hatással lesz majd — de ez már egy másik történet.

A sorozat további részei

Könyvkiadói ki kicsoda
A kiadó és a szerző egymásra találása
A lektor, avagy a kézirat ítésze
A könyvkiadás lelke, a szerkesztő
A tipográfus, a könyv tervezője
A tördelő, a szöveg formázója
A korrektor, avagy a helyesírás őre
A könyv — nem csak festék és papír
A borítókészítés alkímiája
A könyveladás rejtelmei
Hogyan keltsük fel az érdeklődést?

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr944622146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

seo · http://wordpress-honlap.com 2013.08.21. 18:20:16

Ezért jobb valamivel a magánkiadás a nagyobb kiadóktól. Ebben az esetben a könyv szerzőjének zsebében lényegesen több pénz maradhat. Viszont a teljes megjelentetési költséget neki kell állnia (kivéve talán a POD kiadás, de az egy másik mise).
Viszont értenie kell / meg kell tanulnia a könyv marketinget. (Vagy ebbe a részbe is kell pénzt tennie.)
süti beállítások módosítása