Ken Follett: A megfagyott világ. Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin. Budapest, Gabo, 2012. 932.

A Ken Follett-rajongóknak jó hír, hogy a hónap közepén jelenik meg az Évszázad-trilógia második része. Két év után végre tovább izgulhatunk az első kötetben (A titánok bukása) megismert szereplők, illetve azok leszármazottai életéért.
A könyv az 1930-as évek elejétől 1949-ig kalauzolja az olvasót a történelem útvesztőiben. A II. világháború történéseit, a békekötés eseményeit, az atombomba pusztítását öt család (angol, amerikai, walesi, német, orosz) kalandjain keresztül szinte dokumentumszerűen, de mégis lebilincselően írja le a szerző — ahogy azt már eddigi könyveiben is megszokhattuk.
Sajnos a trilógia befejező kötetére ismét két évet kell várnunk, de addig is itt a majd ezer oldalas második kötet, és talán az elsőt sem árthat újra és újra fellapozni.

Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány. Fordította: Kovács Lajos. Budapest, M-Érték, 2012. 374.

Két helyszín, két nő, sok fájdalom, szeretet és talán boldog végkifejlet. Az egyik oldalon egy amerikai nő — boldog, friss házas, sikeres orvosi karrier várományosa — gyereket szeretne, de nem szülhet. A másik oldalon egy szegény indiai nő egy kisbabával, akit körülményei miatt nem tarthat meg. Vajon hogyan találkozik a két történet, mi lesz a sorsa az árvaházba adott kislánynak, ki lehet valaha heverni a tényt, hogy az anyja lemondott róla?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha elolvassuk ezt a lebilincselően megrendítő regényt. Betekintést nyerhetünk az örökbefogadás útvesztőibe, India zárt, ugyanakkor izgalmas világába, az anyaság „nehézségeibe”, a család összetartó erejébe, az anya-lánya kapcsolat kényes kérdéseibe.

A. J. Kazinski: Az utolsó igaz ember. Fordította: Szőke Zsolt. Budapest, Animus, 2012. 430.

Ismét a kezünkbe vehetjük a Skandináv krimik sorozat egy gyöngyszemét. A világ minden táján rejtélyes körülmények között halnak meg másokat segítő emberek (orvosok, emberjogi aktivisták, szerzetesek, környezetvédők). A gyilkosságok azonosítója a holttestek hátára égetett szám. A gyilkos útja Dániába vezet. Niels Bentzon túsztárgyaló azt a feladatot kapja, hogy kutassa fel a lehetséges áldozatokat, így találkozik az asztrofizikussal, Hanna Lunddal. Hanna érdekes felfedezést tesz az égetett számokkal kapcsolatban — lehet, hogy mégis van rendszer a gyilkosságokban, és talán a számok vezetik el a rendőrséget a kegyetlen gyilkoshoz?

Nicole Krauss: Nagy Palota. Fordította: Berta Ádám. Budapest, Magvető, 2012. 394.

Ha van egy asztal, aminek van tizennyolc nyitott fiókja, benne csupa érdekes dologgal, DE van egy tizenkilencedik kulcsra zárt fiók, aminek tartalma ismeretlen és nem tudni hol a kulcs, az emberek 100 százalékát a zárt fiók tartalma izgatja.
Nicole Krauss harmadik magyarul megjelent regénye is sok kulcsra zárt fiókot és még több titkot rejteget.
A könyv négy főhőse: egy amerikai írónő, egy chilei költő, egy magyar gyökerekkel rendelkező zsidó régiségkereskedő és egy angol írónő. Mindegyikőjüknek van múltja, titka, tizenkilencedik fiókja.
A regény és a regény a regényben végigkalauzolja az olvasót a hetvenes évek New Yorkján, a multikulturális Londonon, Pinochet Chiléjén és az 1944-es Budapesten, valamint a titkok szövevényes útjain.
Azt, hogy kié a fiókos asztal, és mit rejt a zárt fiók, talán megtudhatjuk, ha elolvassuk a könyvet, de az is lehet, hogy örökké rejtély marad.

Radnai Tamás: Megtalálni Japánt. Budapest, Typotex, 2012. 310.

Régi álmom, hogy egyszer elmegyek Japánba. Most lehetőségem van rá, hogy legalább papíron megismerhessem ennek a csodálatos országnak az érdekességeit. Szerencsére nem egy száraz útikönyv segítségével, hanem egy olyan szerző élményeit olvasva, aki számtalanszor megjárta a szigetországot. Nem unalmas útleírásokat ír, hanem szórakoztató sztorikkal kalauzolja az olvasót. 300 oldalon keresztül élvezhetjük az izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket a japánok mindennapi életéről, a kultúrájukról, a gyilkos gömbhalról, a szumóról, a császári palotáról, a GPS-ről, a hibrid autóról, a wasabiról és Jean Renóról, Hacsikóról és még a Norvég erdőről is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.