Új sorozatot indítunk — nem most, hiszen már tavaly elkezdtük a karácsonyi kívánságlistával. Ezentúl minden hónapban ajánlunk könyveket. Reméljük, hogy minden olvasó talál magának olvasnivalót az ajánlott könyvek között.

Betty Edwards: Jobb agyféltekés művész. A kreativitás fejlesztésének ösztönző, gyakorlatias kézikönyve. Budapest, Bioenergetic Kiadó, 2011. 304.

Manapság nagy „divatja” van a jobb agyféltekés rajzolásnak — megjegyzem, joggal. Számtalan ismerősöm van, aki ezt a technikát használja és gyönyörűen rajzol, holott a tanfolyam elvégzése előtt nem volt túlzottan ügyes. A szerző nem kezdő a témában, hiszen nem ez az első könyve ezzel kapcsolatban — előző művei, a Jobb agyféltekés rajzolás és a Színes jobb agyféltekés rajzolás nagy példányszámban találtak gazdára. A szerző ebben az új könyvében lépésről lépésre vezeti be az olvasót a rajzolás rejtelmeibe. Ezenkívül arra is felhívja a figyelmet, hogy a technika elsajátításával nemcsak rajzolni tanulhatunk meg, hanem a problémáinkra is máshogy tekinthetünk. Jó rajzolást mindenkinek!

27 képtelen történet. Neil Gaiman és Al Sarrantonio antológiája. Budapest, Metropolis Media, 2011. 440.

Aki ezt a könyvet választja 27 fantasztikus történetet olvashat 27 fantasztikus, kortárs, angolszász író tollából. A felhozatal nagyon vegyes — van köztük „szépíró” és könnyedebb műfajokkal foglalkozó —, és pont ez az, ami nagyon csábítóvá teszi a könyvet, hiszen mindenki találhat benne kedvére valót. A történetek néha viccesek, néha ijesztőek és nagyon maiak. A kötet szerzői között olyan neveket találhatunk, mint a számtalan nagy sikerű könyv írója, Joyce Carol Oates, az elgondolkodtató történeteket felvonultató Jodi Picoult, Joanne Harris, a Csokoládé szerzője, vagy a kiváló krimiíró, Lawrence Block. A részletes tartalomjegyzéket itt tudjátok megnézni. Ahogyan azt a könyv borítóján is olvashatjuk: a történetek MESÉK FELNŐTTEKNEK.

Abraham Verghese: Könnyek kapuja. Budapest, Athenaeum, 2012. 624.

Az indiai orvos első regénye múlt hét pénteken jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. A könyv elég sablonosan indul az ajánlók alapján — egy apáca és egy orvos viharos szerelméből ikerfiúk születnek. Az anya belehal a szülésbe, az apa elmenekül és magára hagyja a gyermekeit. A kisbabákat egy indiai orvos házaspár fogadja örökbe és neveli fel. És valójában itt kezdődik az IGAZI TÖRTÉNET. A könyv bepillantást nyújt az etióp diktatúra mindennapjaiba, de a fő mozgatórugó maga az orvoslás és a fiúk múltja utáni kutatás. Sokatmondó és elgondolkoztató olvasmánynak ígérkezik, már alig várom, hogy megkaparintsam egy példányát.

Brigitte Riebe: A rajnai kolostor. Budapest, General Press, 2012. 480.

A könyv a 12. századi Német-római Birodalomba kalauzolja az olvasót, abba az időszakba, amikor Barbarossa Frigyes elkezdte uralkodását. A főszereplő Hildegard von Bingen (valóságos, történelmi személy — Bingeni Boldog Hildegárd), német apátnő és pártfogoltja, Theresa. Bepillantást nyerhetünk a kolostorok és a középkori városok csodálatos, de gyakran félelmetes világába. Brigitte Riebe ismételten egy izgalmas bűnügyi történetet vegyít romantikus szerelemmel. Ha szereted a korhű leírásokat és a romantikus regényeket, akkor a könyvet meg is tudod vásárolni, hiszen már kapható a boltokban.

Molnár Gál Péter, Marschall Éva, Kőháti Zsolt, Albert Györgyi: Garas. A magányos szerepjátszó. Budapest, Duna, 2012. 355.

A kiadó a nemrég elhunyt Garas Dezső tiszteletére újra kiadta a 2004-ben, a Nemzet Színészei sorozatban megjelent könyvét. A bővített kiadás két interjúval egészült ki, amelyekben az egyik legnépszerűbb színészünk a pályafutásáról, annak szépségeiről és nehézségeiről beszél. A könyv bemutatja a színész teljes munkásságát a színháztól a filmekig. Elolvashatjuk a barátok, ismerősök és pályatársak nyilatkozatait, melyeken keresztül jobban megismerhetjük a színész életét.

House — a sebzett gyógyító a televízióban. Jungiánus és posztjungiánus elemzések. Szerkesztette: Luke Hockley és Leslie Gardner. Budapest, Oriold és társa, 2011. 290.

Izgalmas kombinációnak tűnik egy könyv, amelyben Dr. House-ról és Jungról is olvashatok. A szerkesztők Jung pszichológiáján, megállapításain keresztül „elemzik” a híres sorozatot. A könyv alapvetően nem szakembereknek íródott, hanem nekünk, civileknek. A szerzők közérthetően fogalmaznak, a könnyebb érthetőséget a szójegyzék is segíti. Ti tudtátok, hogy Aszklépiosz, a gyógyítás görög istene sebzett gyógyító volt? Botra tekeredett kígyóval ábrázolták — ma ez a gyógyszertárak jelképe —, másokat gyógyított, de a saját sántaságát nem tudta meggyógyítani. Talán róla mintázták a kissé arrogáns sorozatdoktort?

Csíkszentmihályi Mihály, Csikszentmihalyi Isabella Selega: Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. 332.

A mai negatív, pesszimista világban nem is csodálkozhatunk rajta, hogy a pszichológián belül kialakult egy új ág: a pozitív pszichológia. Ennek lényege, hogy a pozitív oldallal kell foglalkozni — mitől leszünk boldogok és kiegyensúlyozottak —, és nem azzal, hogy mitől szorongunk. A még nagyon „fiatal” irányzat magyarországi képviselője és egyik „kitalálója”, Csíkszentmihályi Mihály (Flow, Kreativitás) a washingtoni Pozitív Pszichológiai Konferencia legérdekesebb előadásait ismerteti meg a kíváncsi olvasóval. A könyv tudományosan jól felépített, ugyanakkor a nagyközönség számára is érthető. Tehát a mottónk ezentúl legyen: ÉLNI JÓ!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.