2013.03.22. 07:00
A vízjelről
A Geszer kán izgalmas könyv, tele szépséges Kass-illusztrációval, lapozás közben mégis elvonta róla a figyelmem az éjjeli lámpa fényében megvillanó hosszanti csíkozás és az ismerős falevél-motívum. Utoljára hosszú évekkel ezelőtt, az ARJ lapjain fedeztem fel ilyesmit.
Jól tudjuk, hogy a bankjegyeket vízjellel látják el, a szó hallatán ma mégis legtöbben a képlopásgátló digitális vízjelre gondolnak, s talán nem újdonság, hogy már létezik audiovízjel is. Ezekben azonban ritkán gyönyörködik az ember.
A papírkészítő mesterek Olaszországban a 13. század végétől, Magyarországon a 14. század elejétől rejtettek el olyan jeleket, amelyek csak a fény felé tartva láthatóak. A merítőszitába vékony rézhuzalból mintát erősítettek, így a merített papíron a drótszál fölött valamivel vékonyabb lett a papír, és a mintázatot átlátszatban lehetett megfigyelni. A papírgépek megjelenése után vízjelnyomó hengereket használtak erre a célra, és ezekre applikálták a megfelelő rajzolatot. Az így kialakított vízjelet a már összenemezelődött, nedves papírba nyomták bele.
A vízjel kezdetben mesterjelként, majd márkajelzésként szolgált. Lehet szimbólum, betű, név vagy címer. Bonyolultságuk változó, de gyakori a cizellált, művészi kivitelezés. A Diósgyőri Papírgyár több mint száz éves tölgyes-bükkös-makkos vízjele valószínűleg a párizsi világkiállításra készült abból a célból, hogy az idegenek számára nehezen megjegyezhető városnév helyett ezzel a jelképpel azonosítsák a gyárat. A rajzolaton a sima levelű bükkfalevél és cakkozott tölgyfalevél mellett a szárból kihajló makktermések láthatók. A szimbólum különösen összetett: utal a papír és a fa kapcsolatára, a Bükk hegységre, a tölgy szilárdságára, a V alakú kompozíció pedig a győzelem szimbólumát idézi.
Szeretnék még vízjeles könyvet. Kár, hogy a könyvészeti adatokban nem tüntetik fel, ha vízjeles papírra nyomnak valamit. A nagyon elszántaknak ajánlok egy kis videót: ettől az elragadó úriembertől elsajátíthatjuk a házi vízjelkészítés fortélyait.
Forrás
Magyar Vízjeltörténeti Társaság honlapja
Wikipédia
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.