kezirat_leadasa.jpgMondjuk, hogy lapul egy kézirat a fiókunkban. Mondjuk, hogy rászánjuk magunkat arra, hogy megkeresünk vele egy kiadót. Keltsünk jó benyomást!

Minden kiadó fenntartásokkal fogadja az önjelölt szerzőket. A fő elvárás természetesen az, hogy a kézirat zseniális és jól eladható legyen. Tegyük fel, hogy mindez adott. Ahhoz, hogy ez „át is menjen”, még mindig akad tennivalónk, mert könnyen lehet, hogy az első benyomás dönt majd a kézirat sorsáról.

Fontos, hogy a szerző elsősorban mint szerző legyen jelen a műben, saját szövegét kiteljesítve, szerzői szándékát nyilvánvalóvá téve. Minden más NEM a szerző feladata. Nem feladata a szöveg tördelést imitáló formázgatása, kész oldalakra osztása, a nem szöveges elemek pontos beillesztése – mindezt publikálás esetén szakemberek végzik majd a célnak megfelelő szoftverek segítsé­gével. A házilag kivitelezett megoldások általában nem csak szakszerűtlenek, de a szöveg későbbi feldolgozását is nehezítik. Alapvető formázásra, tagolásra azonban szükség van, és e téren néhány fogás elsajátításával viszonylag könnyű jó benyomást tenni.

Egy kiadótól sem várható el, hogy a hozzájuk elektronikusan eljuttatott kéziratokat lelkesen kinyomtassa, ezért mindenképpen papíralapon érdemes gondolkodni. A betű típusa tetszőleges, hiszen ez a kiadvány előkészítésének csak alapanyaga. Ha nem is Times New Romant (mely erősen megosztja a közvéleményt), minden­képpen szép grafikájú serif betűt válasszunk, s olyat, mely a használt nyelv teljes karakterkészletének és az alapvető speciális karaktereknek a használatát lehetővé teszi (így véletlenül sem kerülnek krikszkrakszok a szövegbe).

Mondanunk sem kell, a rossz helyesírás nem kelt jó benyomást. Ha bizonytalanok vagyunk, a helyesírás-ellenőrző programok helyett bátran vegyük kézbe az Osiris Kiadó Helyesírás című opuszát, mely nem hibátlan, de jó barát a bajban. A magyar helyesírás szabályai­tól való szándékos (és indokolható) eltérést mindenképpen jelezni kell. Az idézetekben és a hivatkozott címekben természetesen fontos a betűhűség! A kéziratban az azonos tartalmú, funkciójú szövegrészeket mindig következetesen megegyező módon írjuk, az évszázadokat például mindig vagy arab, vagy római számokkal. Szakmai szövegek esetében a szakkifejezések következetlen használata, a tulajdonnevek különböző névalakokban való írása szintén az igénytelenség jele.

Ami a kiemeléseket illeti, folyószövegben a dőlt betűs szedés (a.k.a. kurziválás, italic) a barátunk, a félkövérrel, az aláhúzással és a ritkítással csínján bánjunk, mert ezek nagyon erős látványelemek, és zavarják a szöveg egyenletes folthatását. A kiemelés akkor jó, ha egyfajta tartalmi kiemelésnek egyfajta grafikus tulajdonság felel meg, a félkövér kurzív és az egyéb halmozott kiemelés súlyos hozzá nem értésről árulkodik. A lábjegyzeteket, ha vannak, semmiképpen ne számozzuk kézzel vagy gépeljük a fájl végére, hanem éljünk a szövegszerkesztőben kínált beviteli móddal.

A kötőjelek, gondolatjelek, zárójelek és ún. magas írásjelek ügye sem mellékes a jó benyomás szempontjából, de ANSI-kódokkal nem szívesen terhelem írásom egyébként oly egységes szövegfoltját. A szépreményű írót az ilyen és ehhez hasonló precíziós kérdésekben inkább a jó öreg Gyurgyák gondjaira bízom.

A papíralapú szövegen kívül a szövegfájlt is érdemes eljuttatni a kiadóhoz. Mivel a tördelési munkák nagy része PC-kompatibilis számítógépeken történik, a kívánatos szövegfájlformátum a Microsoft Word mindenkori natív formátuma, de leginkább a Rich Text. Punktum. Ezzel nem nyúlhatunk mellé, mert nem hoz magával felesleges szemetet.

Kalandra fel!

 

Forrás

A kiadóba beadandó kéziratokkal szemben támasztott minimumkövetelmények. Miskolci Egyetemi Kiadó.

Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Budapest, Osiris, 2005.

Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest, Osiris, 2006.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr955246774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rox 2013.04.26. 19:49:15

Fontos arra is gondolni, hogy ha állami pályázatról van szó, akkor a kéziratot Nemzeti Betűtípussal írjuk, szigorúan jobbra igazítva. A szövegfolt körül hagyjunk széles gyepűt. A hivatkozásokban kerüljük az önkényuralmi rendszerre emlékeztető kifejezéseket. Például a "fogadjon el egy tanácsot" kerülendő. Ha nem akarunk bajt, akkor használjuk inkább így: "fogadjon el egy képviselőtestületet". A "tőkésrésce" helyesen "munkaadómadár".