Nem hiszem, hogy bárki fizetne egy forintot Mézga Aladárnak azért, hogy megmondja, kit takar a Rímhányó becenév. Azt gondolná az ember, Romhányi Józsefről aztán ritka könnyű szórakoztató cikket összehozni a születésnapján. Mégis rettentően lassan haladok ezzel az írással, mert közben halálra röhögöm magam.

A Frédi és Béni, a kőkorszaki szaki egy önkényesen kiválasztott filmjén már túl vagyok. Alapigazság, hogy az amerikai rajzfilm rímes, szójátékos magyar szinkronja jobb lett az eredetinél. Belehallgattam, belenéztem az amerikai The Flinstones rajzfilmbe. És tényleg. A dallam teszi Romhányi verseit utánozhatatlanná. (Meg persze azok a fantasztikus szinkronhangok.) Csak azért nem hiszem el a városi legendát, mely szerint az amerikai változatot a magyar fordítás alapján újraszinkronizálták volna, mert a magyar nyelvvel versenyezniük nem lett volna könnyű. Viszont ezért volt „könnyű” dolga Romhányinak, bár nem tudhatjuk, idegen nyelven milyen fantasztikus megoldásokat lehetne kigondolni, mondjuk erre:

Monoton
üget
a süppedő homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.

A magyar rajzfilmek még eredetibbek. A Mézga család, a Dr. Bubó és a Mekk Elek is Romhányi szövegeitől sziporkázóan szellemesek és élvezetesek. Rémesen rímes alkotások.

Számos videót találhatunk a neten, melyekből vidám, humor­érzék­kel rendelkező ember képe rajzolódik ki előttünk. Állítólag nem volt szórakoztató partiarc, akkor viszont profi volt. Már az is zseniális, hogy bedobta ezt a találó becenevet, és maga is rendszeresen szerepelt saját műveivel. Amúgy a hangos média elképesztő értéket gyártott akkoriban. Romhányinak a rádióban és a televízióban közös munkái voltak többek között Nepp Józseffel, Dargay Attilával, a Lúdas Matyi, a Szaffi, a Hófehér forgatókönyvei kötődnek nevéhez.

A Rodolfóval közös Bűvészképző műsorban ezt találta mondani: „én a szavakkal szeretnék bűvészkedni.” A magyar nyelv kecskére bízta a káposztát, hogy szavakat adott Romhányinak. Nem meglepő, hogy „egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajzát neki mondta tollba”, hiszen megrögzött szokása volt az állatmese: állatból emberre fordított. A Szamárfül című állatos verseskötetét szemmel láthatóan senki ki nem adja a kezéből: a könyvet már nyolcszor adták ki. Mi ez, ha nem a letehetetlen kategória?

A Hahó, öcsi ifjúsági film dalszövegeit is Romhányi József írta. A nagy sláger, a Párizsban szép a nyár is tőle van. Szóval ennek fele sem tréfa, nézegetek terápiásan még egy kis Romhányit. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.