FONTos részletek 11.

comic_1.jpgA postafiókom minapi nagytakarításakor rám hullott egy régi levél: „Comic Sans-bűnöző vagy…” Egek! Honnan tudják, hogy használ­tam már a tiltott betűtípust? „…de itt vagyunk, hogy segítsünk neked” – folytatódik sokat sejtetően a vád. Megkönnyebbülés. Ezt a rémisztést emlékezte­tőül küldtem saját magamnak korábban, hogy utóbb megnéz­zem. Mert a Miért utáljuk a Comic Sanst? kérdés erősen foglalkoztatott.

Comic Sans – a betűtípus, amit mindenki szeret utálni. Miután már minden iskolai meghívó, szórólap, hírlevél, amatőr plakát, sőt néha vállalati logó is ezzel a legelterjedtebb vidám betűvel jelent meg, általános közvélekedés alakult ki, mely szerint a Comic Sans csapás a tervezőkre, minden használhatatlan betűtípus nagyapja, a tipográ­fia szégyene. Magára valamit is adó betűhasználónak eszébe sem jut ezt a betűtípust elővenni. Miért is? Nos, a Comic Sans általános tipográfiai közellenség státusza mára megkövesedett – főleg az agyonhasználat miatt, de ha az utálatnak nem is, a kritikának valóban van alapja. A digitálisan, nagy sietséggel, három nap alatt készült betűtípus rosszul tervezett: a betűk vízszintes és függőleges vonalai mindenhol egyforma vastagok.

A képregényfeliratok által inspirált betűt szegény Vincent Connare tervezte 1994-ben, a Windows felugró ablakaiba és buborékjaiba, például Bobnak, a súgó kutyusnak. Vince azzal védekezik, hogy az eredetileg Comic Book nevű betűtípust nem általános használatra készítette, csak vesztére, bár nem volt tervben, mégis bekerült a betűkészletbe. Ő maga így vélekedik a betűtípusról, egyszersmind a betűtípusa körül kialakult hisztériáról: „Ha szereted (a Comic Sanst), nem sokat tudsz a tipográfiáról. De ha utálod, akkor valóban nem sokat tudsz a tipográfiáról, és más hobbit kell választanod.”

A betűtípus nagy érdeklődésnek örvend (még dal is van róla). A ter­vező előző gondolata például a The Wall Street Journal 2009. április 17-i számának Comic Sans betűtípusnak szentelt cikkében jelent meg. Mémek keletkeztek és mozgalmak szerveződtek Comic Sans-témában, utóbbiak egyike az a 2011-ben indított Comic Sans Criminal oldal, ahonnan a bevezetőben említett rémisztés is származik. Akárcsak a komoly amerikai újságban, itt is megjelenik, hogy minden betűtípusnak megvan a maga használata, célja, közvetít valamilyen jelentést. A Helvetica ipari szabvány, egyszerű és megbízható. A Times New Roman klasszikus. A Comic Sans pedig – a felhasználó szempontjától függően – lehet könnyed, szórakoztató, ostoba, vulgáris vagy lusta.

Mára talán elmondható, hogy megnyugodtak a kedélyek, békésen megállapították, hogy vannak jobb kézírást utánzó betűtípusok, mint a Comic, ugyanakkor általában véve vannak csúnyább betűk is. Elfogadottá vált, hogy bizonyos, többek között gyerekes és szórakoz­tató célokra, ha nem is tökéletes, de használható megoldás a Comic Sans (ha tényleg nem unjuk, és nincs széles választékunk más barátságos betűtípusból).

A vicces fiúk a Comic Sans helyénvaló használatát három pontban foglalják össze a Comic Sans Criminal oldalon:

  1. ha az olvasóközönséged 11 év alatti (a szüleiknek írott szöveg nem ér),
  2. ha képregényt tervezel (bár vannak más szabadon használható képregényfontok),
  3. ha a célszemély diszlexiás, és kijelentette, hogy ezt a betűtípust preferálja (ugyanis a diszlexiások számára könnyebben olvasható többek között a Comic Sans).

A Comic Sans vállalati, üzleti, komoly felhasználására a válasz: soha. Erre milyen betűtípussal írták a Higgs-bozonról, a 21. század egyik legfontosabb tudományos felfedezéséről készített prezentációt 2012 nyarán? Hihetetlen, de Comic Sansszel. A font ellenzői szerint nem gondolhatták komolyan, hogy egy komoly felfedezésről a komolytalan betűtípussal prezentáltak. Mémesítve, viccesítve: „Minden alkalommal, amikor Comic Sanst használsz egy prezentációban, Isten megöli Schrödinger macskáját. Gondolj a macskára!” Vagy a másik: „Comic Sanst használtak a Higgs-bozonról szóló prezentációban. Az emberiségnek nincs reménye.”

A font pártolóinak véleménye komolynak tűnik: „Ha van olyan bejelentés, amit Comic Sansszel kellett megtenni, akkor a Higgs-bozon az. Minden hátránya és esztétikai hiányossága ellenére a vizsgálatok bebizonyították, hogy a Comic Sans jól olvasható, és komplex információkat könnyebb megérteni, ha ezzel a betűtípussal vannak írva. Ez az oka, miért használják diszlexiások tanítására. Igen, a Higgs-bozon egy komoly üzlet, ez még egy okkal több, hogy barátságos, megérthető módon kommunikáljuk. A CERN-fiúk jobban megértették a Comic Sans hasznát, mint a betűsznobok itt körülöttünk.”

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr535016402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.14. 19:48:14

eddig fel se tűnt, hogy utálni kell, de majd mostantól. :D:D

LiBerti 2013.01.14. 20:41:55

A Higgs-bozon felfedezéséről szóló prezentáció azért készült Comic Sans-szel, mert azt Fabiola Gianotti, az ATLAS szóvivője írta. És ő híres/hírhedt arról, hogy majd' _minden_ prezentációjában CS-t használ. Hogy miért? Talán mert ő nő, és a CS-t cukinak találja. Vagy egyszerűen csak nincs ízlése. Vagy mittudomén. A lényeg, hogy Fabiola prezentációjából nem kell messzemenő következtetéseket levonni, a kutatók között ő a kivétel.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2013.01.14. 22:05:10

Ezt a hülyeséget...

Megnéztem a fontot, mert már nem emlékeztem rá. Nincs benne semmi, ami ekkora közfigyelmet követelne. Valószínűleg olyan, mint Chuck Norris. Valakik elkezdték emlegetni, aztán szokás lett az emlegetése.

Amerikában az irodai népség kedveli az ovis viccességeket. És komolyan veszik. Nézzétek meg, miféle animációkat mellékelnek az Office-hoz, elfüstöl az agyam az emlékükre is. Tudományos bejelentéshez ezt használni olyan kockásinges-bajuszos-negyvenes-főmérnök jellegű viccesség. De nem a világ vége.

"A digitálisan, nagy sietséggel, három nap alatt készült betűtípus rosszul tervezett: a betűk vízszintes és függőleges vonalai mindenhol egyforma vastagok."

Digitálisan tervezni miért nagyobb bűn, mint körzővel és vonalzóval? Márpedig száámos típusnak ismert a mértani elemekből álló szerkesztési segédvonalszerkezete. A "digitális"-t becsmérlőleg használni eleve szokatlan érzés.

Egyforma vonalvastagság? És? Ez a típus egyik jellegzetessége, miért rosszabb ez, mint bármi más? Ceruza, pontosabban rosttoll használatát utánozza, aminek megvan a maga stílusértéke. Nem könyvbetű, de ezt nem is állítja róla senki.

A 'sans' szót szemlátomást "szensz"-nek mondani, ez nekem ennél meglepőbb dolog.

_jeva 2013.01.14. 22:49:25

Csak a kiejtéshez, a többi badarság, de jó, hogy van véleményed :)

Éppenséggel (a toldalékolás miatt) mi is eltöprengtünk a sans kiejtésén, a franciás és angolos vélemények csaptak össze, végül abban maradtunk, a tervező kiejtését fogadjuk el ebben az írásban:
www.youtube.com/watch?v=qefD5YHPeEM
1.33-nál mondja: komik szensz.

hungarisztan 2013.01.14. 22:51:10

„a Higgs-bozon egy komoly üzlet”
Ezt ne... Irány a Leiter Jakab blog!

HgGina 2013.01.14. 23:01:28

Sületlenség. Minden lineáris antikva vonalvezetése vízszintesen-függőlegesen egyforma vastag betűvonalakat jelent. Lásd. Futura, Gill, stb.
A Sans pedig - kiejtéstől függetlenül - franciául értendő és a talpnélküliséget jelenti, mert a "sans serif" kifejezés rövidítése.
Kokót is kezdetben a Kovács helyett "Kávex"-nek mondták angolosan. Hülye angolok, angol hülyék. Nem kéne őket minden hülyeségben szolgaian utánozni!