Számtalan könyv foglalkozott már a nővel, mondhatnánk, most itt egy újabb. Hogy miben is más Szendi Gábor kötete, annak a november 29-én tartott könyvbemutatón jártunk utána a Libri Alleeban.

Szendi Gábor: A nő élete. Mit hoz a jövő? Budapest, Jaffa, 2012. 300.

Ha Szendiről mindössze annyit tudnánk, hogy pszichológus, „csak” egy második Csernusként tarthatnánk számon. Ami azonban érdekessé és újszerűvé teszi a megközelítésmódját, az az, hogy ő az evolúció felől közelít. A mai kor nőjét abból a szempontból vizsgálja, hogy miben tér el az őskortól kiindulva az elmúlt századokig bezárólag a korábbi korok nőalakjától.

Hogy miben is? A bemutatón Megyeri Zsuzsa Dóra igyekezett kérdéseivel rávilágítani néhány érdekes jellemzőre, egyúttal végigkalauzolni a hallgatóságot a könyv fejezetein. A mai ember — és még inkább szülő — csak azt látja, hogy egyre több kisminkelt, szexi ruhákba öltöztetett kislány pózol a magazinok fotóin, és hibáztatja a médiát, amiért túlszexualizálja a gyerekeket. Szendi erénye, hogy nem bocsátkozik morális kérdésekbe, ő pusztán megpróbálja megmagyarázni az evolúciós pszichológia felől közelítve, hogy ez miért van. Számos tényező szerepet játszik: a lányok nemileg korábban érnek, érzelmileg azonban később, a társadalom pedig 18 éves kortól felnőttnek tekinti őket, holott testileg már 12 évesen készek a génállományuk továbbörökítésére. És akkor még nem beszéltünk a korai érés lehetséges okairól, úgy mint a csonka családban, apa nélkül felnövés vagy a táplálkozás. Szendi szerint a média többnyire csak reagál arra, amerre a világ halad. Ezt példázza az is, hogy az annak idején betiltott Lolita mára igen népszerűvé vált.

Az, hogy korábban érünk, nem jelenti azt, hogy korábban is szeretnénk családot alapítani. Szendi második ősbűnként beszél a fogamzásgátló tablettáról, amivel az ember előre nem látható következményekkel belenyúlt az evolúció menetébe. Merthogy innentől nem a természetes szelekció fogja eldönteni, kinek a génállománya öröklődjön tovább, hanem hogy ki hajlandó gyereket vállalni. Ennél is nagyobb probléma, hogy a fogamzásgátló tabletta hatással van a nők szagérzékelésére, ami az egyik eszközük arra, hogy a megfelelő férfit kiválasszák. Köztudott, hogy a nők ciklusuk folyamán az ovulációs szakaszban a macsóbb, a túlélés szempontjából jobb génekkel rendelkező férfiakat részesítik előnyben, míg a nem termékeny periódusukban a családcentrikus férfiakhoz vonzódnak. A fogamzásgátló hatására azonban folyamatosan olyan állapotban vannak, mintha várandósak lennének, így azokat a férfiakat fogják választani, akik génállományukban közelebb állnak hozzájuk, hiszen az ilyen férfiak a nő segítésével közvetve a saját génjeik továbbörökítésében is szerepet játszanak. A probléma ott kezdődik, amikor ez a pár gyereket szeretne vállalni. A nő leteszi a tablettát, és nemcsak azzal szembesül, hogy a választott férfinak hasonló az illata az övéhez, hanem esetlegesen azzal is, hogy a kapcsolat meddő. A túlnépesedő bolygó szempontjából ez persze nem „akkora” baj, és hát a meddőségipar is jól profitál a jelenségből, de az elöregedő Európa nyugdíjrendszere az összeomlás felé halad.

Nem ez az egyetlen következménye a fogamzásgátlásnak, gondoljunk csak a szex súlytalanná válására — hiszen nem kell gyermekáldástól tartani — vagy ezzel párhuzamosan a házasság leértékelődésére. A gyermektelenség ahhoz is vezethet, hogy egyre többen válnak magányossá. Noha a szingliség divat, de evolúciós szempontból nem feltétlenül nyerő stratégia, hiszen ezek az emberek nem tudják közvetlenül továbbadni a génjeiket.

A bemutatón szó volt arról is, hogy a nők egyre inkább maszkulinizálódnak, a férfiak pedig ezzel párhuzamosan feminin vonásokat kezdenek mutatni. A könyvből kiderül, hogy ez miért is jelent gondot, és nemcsak arra kell gondolni, hogy kivesznek a világból a nőket kihasználó, macsó férfiak. A sokat vitatott férfi-nő barátság kérdése is terítékre kerül, ami, ugye, ellenkezik a génjeinkbe kódolt programmal, miszerint a cél minél több egészséges utód létrehozása. Szendi könyve segít abban, hogy jobban megértsük a jelen társadalmát, a változást, amiben élünk, és pillantást vethessünk a jövőre, ami felé haladunk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.