…időzzünk el kicsit Tolkien kevésbé emlegetett lényein. Igaz, nem Középföldén élnek, de legalább olyan szeretnivalók.

Már nem kell sokat aludni, és decemberben sorba állhatunk A Hobbit premierjén. A könyv szeptember 21-én ünnepelte angol kiadásának 75. születésnapját. Erre az alkalomra Peter Jackson hobbit-hetet, és világra szóló születésnapi partit rendezett. Ilyen körülmények között hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy bizony nem minden Középfölde. Kitekintésképpen szemezgessünk kicsit Tolkien más tájakon játszódó műveiből.

Első magyarul megjelent meseregénye 1949-ben íródott, és egy középkori kovácsmesterről szól, aki elindul szerencsét próbálni, a történet végére pedig még egy sárkány is előkerül. Magyarul a Móra közölte 1988-ban, A sonkádi Egyed gazda címen. Ezt követően megjelent Giles, a sárkány ura címen is, ami csak az egyszerű olvasó megtévesztésére szolgál, hiszen mindössze néhány névváltoztatás történt, tartalmilag a régi maradt. 2002-ben a Szukits Kiadó szerezte meg a jogokat, ekkor már Göncz Árpád hivatalos fordításával közölték a művet, ezzel elindítva egy egységesebb kinézetű sorozatot, melyben a többi Tolkien-regényke is megjelent.

Az eredetileg 1967-es A woottoni kovácsmester szintén kétféle kiadásban jelent meg magyarul, először 1994-ben, a Fátum Ars jóvoltából, majd 2002-ben a Szukits Kiadónál az Egyed gazdával egy sorozatban. A tündércsillagot viselő kovács története elsősorban az apróságoknak ajánlott: igazi tündérmese, kalanddal, utazással és egy csillagot rejtő tortával.

A Merényi Kiadó jelentette meg 1996-ban a komolyabb hangvételű A gyűrű nyomán — Fa és levél című „mesés” tanulmánykötetet, mely a szerző két írását tartalmazza: egy tanulmányt On Fairy-Stories címmel, melyben Tolkien a tündérmesékről értekezik, és a Pepecs mester levelei (Leaf by Niggle) című 1945-ös, jól ismert toposzt feldolgozó középkori történetet. Utóbbiban a főhős, a magának való festő egész életét annak szenteli, hogy megfesse gigantikus természetképét, aprólékosan kidolgozva a részleteket — egyik reggel azonban arra ébred, hogy saját festményében áll.

2001-ben a Szukits sorozatában jelent meg az 1925-ös A Kóborló és a varázsló, egy kiskutya és egy varázsló meséje. A történetet egy tengerparti nyaralás ihlette, ahol legkisebb fiának, Michaelnek mesélni kezdett egy kutyusról, hogy elfeledtesse vele bánatát. Azt hiszem, sokan nem bánnánk, ha így vigasztalnának minket.

Végül itthon 2008-ban látott napvilágot a Kürtő úr (Mr. Bliss), mely minden műve közül a leginkább gyermekmese. A könyvet a Partvonal nagyon szép fakszimile kiadásban adta közre. Érdekessége, hogy míg bal oldalon található a magyar szöveg, jobb oldalon ott az eredeti, Tolkien saját kezével írt mű, saját illusztrációival, így aki eddig nem volt tisztában a mester kézügyességével, a könyvből kétségkívül megbizonyosodhat róla.

(Aranymag)

A kép forrása

MRL Kids Read!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.