konyvszakmai_szotar.jpgA minap egy tetszetős kis piros könyv akadt a kezembe egy könyvesboltban, és nem átallott elkísérni egészen a kasszáig. De mint tudjuk, a puding próbája az evés, ezért megkísérlem végigjárni, hogy a könyvszerető olvasótól a szakmabeliig ki milyen hasznát tudná venni egy angol—magyar könyvszakmai szótárnak.

Monika Schlitzer, Pálfy Mihály (szerk.): Angol—magyar, magyar—angol könyvszakmai szótár. Könyvkiadás, könyvkereskedelem, nyomda. Szeged, Grimm, 2009. 104.

Angollecke könyvrajongóknak

Nem mondanám, hogy szűz kezekbe került a kötet, de azért igyekeztem mindenre rácsodálkozni. Eligazításként az Előszóval kezdtem, ahol a szótár használatán túl arról is tájékoztattak: „Néhány esetben a német, illetve a magyar ekvivalensek jelentését magyarázatokkal könnyítettük meg.” A logikai baki arra vezethető vissza, hogy a könyvet egy német—angol szótár alapján adaptálták. Örömömre szolgált, hogy — bár ez nem értelmező szótár — helyenként a szavak jelentését is megadják, hiszen itt nemcsak egy idegen nyelv, hanem a magyar könyves szaknyelv ismeretére is szükség van.

Képzeletben a Magyarországra látogató barátnőmet szerettem volna elvinni egy könyvbemutatóra, ahol nyomban dedikáltatni is tudja a könyvet, amit ajándékba kap tőlem. Tudom, nem szép dolog az alapján megítélni egy szótárat, hogy mi nincs benne, de ebben a szituációban tényleg szükségem lett volna néhány alapszóra, hogy angolul tudjak kommunikálni. Noha a könyv (book) szó benne volt a szótárban — bár ezt szerintem még a kezdő nyelvtanulók is tudják —, a könyvbemutatót nem találtam meg. Volt helyette könyvkiállítás (book exhibiton) meg könyvvásár (book fair) , és nagyon örültem, hogy nem áprilisban vagy júniusban járunk éppen, mert a könyvhetet és a könyvfesztivált csak saját szavaimmal tudtam volna elmagyarázni. A dedikálással nem volt baj, az ajánlás (vkinek) címszó alatt meg is találtam: dedication. A fülszöveg sem igényelt a lapozgatásnál nagyobb erőfeszítést: blurb (text) vagy flap copy.

Szókincsbővítés szakmabelieknek

Következő lépésként könyvkiadói szakirányon végzett hallgatónak képzeltem magam, akitől angol nyelvű önéletrajzot várnak egy állásra való jelentkezésnél. A munkakörhöz beírtam, hogy korrektor (proof-reader, reader) vagy szerkesztő (editor) szeretnék lenni. A kísérőlevélben részleteztem, hogy gyakornokként (intern, trainee) csináltam már tartalomjegyzéket (contents, table of contents) , névmutatót (name index) és bibliográfiát (bibliography) , valamint ismerem a korrektúrajeleket (proof correction symbols, proof reader’s mark) . Utóbbit a könyv végén található függelék segítségével át is tudtam ismételni, bár okozott némi fejtörést, hogy a Br. és Am. jelölések az Előszóban említett BE (brit angol) és AE (amerikai angol) helyett egyáltalán mit is keresnek a Magyar korrektúrajelek című résznél. Sajnos a sajtófigyelést ilyen formában nem tudtam megemlíteni, mivel nem egy sajtófigyelő szolgálat (clipping service) munkatársaként töltöttem gyakornoki időmet. Árajánlatkérés helyett pedig rögtön a tárgyra tértem, és úgy fogalmaztam, hogy írtam már nyomdai megrendelést (printing order, print order, PO).

Munkaeszköz közös kiadáshoz

Kétségkívül egy angol céggel közös kiadást (co-edition) szervező kiadói munkatársként vettem a legnagyobb hasznát a szótárnak. Nagy segítségemre voltak a függelékben található magyar és angol nyelvű levélminták, így könnyedén tudtam olvasópéldányt kérni. Kicsit ugyan optimistának éreztem a szótárszerkesztőket, hogy a külföldi partnernek a magyar könyvek licencét e-mailben és hagyományos levélben is fel szeretnék ajánlani. A kiadóvállalat felépítését szemléltető ábra segítségével a pozíciómat is sikerült meghatározni, miközben elgondolkodtam, hazánkban hány olyan kiadó van, ahol külön közkapcsolati referens (PR Manager) is dolgozik.

A közös munka gördülékenyen ment, miután megállapodtunk a szerzői jogról (copyright) és a jogdíjról (royalty) . A szótárban a legtöbb kiadói és nyomdatechnikai kifejezést megtaláltam, amire csak szükségem volt. Egyedül a címnegyed összeállítása során adódtak nyelvi nehézségeink, mert sem a szennycímoldal (1. oldal), sem a sorozatcímoldal (2. oldal) nincs benne a kötetben. Gondoltam, előveszem a „Gyurgyák”-ot, ahol előbbire a half-title vagy half-title page megfelelőket, utóbbira pedig a frontispiece szót találtam. A szótárban viszont a half title hasábcímet jelent, a frontispiece pedig díszített címlap, címkép, címoldal (3. oldal).

Egy szakmai szótár egynyelvű kiadásként sem könnyű műfaj, kétnyelvűként meg különösen nem, hiszen sokszor a lefordítandó fogalom nem is létezik a célnyelven. Az Angol—magyar, magyar—angol könyvszakmai szótár mindenképpen jó kiindulási alap kiadói munkatársaknak, de egy percig sem szabad arról elfeledkezni, hogy szükség van mellé mind a szaknyelvi, mind az angol nyelvi tudásra.

Forrás

Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Második, átdolgozott kiadás. Budapest, Osiris, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr344856090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.