lathatatlan_nyomon.jpgIsmeretlen, fiatal, elsőkönyves szerző krimijét ajánljuk. Látatlanban. Egy könyvesbolti belelapozásnál is rövidebb időre olvastunk bele Steiner Ádám első könyvébe, a Láthatatlan Nyomon – Halálos rokonság című kötetbe. Nem tudjuk, megvennénk-e, de merészsége miatt kíváncsiak lettünk az íróra, a könyvre, a projektre.

TotáLiber: Miért éppen krimi? Van valamilyen kötődésed a témához?

Steiner Ádám: A krimi és a thriller a kedvenc műfajom. Lenyűgöz az a hangulat, ami ebben a műfajban megjelenik. Miközben egy történetet mesélünk el, lehetőség van mélyebb témákat, érzelmeket is érinteni. Úgy gondolom, hogy egy jó krimiben rendkívüli karaktereket lehet felvonultatni. Remekül lehet ábrázolni a jellemfejlődést, például ahogyan a főszereplőt saját erkölcsi korlátaival állítják szembe. A kedvenc történeteim azok, amelyekben meghökkentő csavarok, fordulatok vannak. Amitől leesik az ember álla, és csak mered maga elé. Ez a téma és ez a műfaj pedig lehetőséget adott nekem, hogy valami hasonlóval próbálkozzam. Remélem, sikerrel.

TL: Honnan jött az ötlet, hogy könyvet írj?

SÁ: Gyerekkoromig nyúlik vissza az íráshoz kötődő kapcsolatom. Akkortájt csak kis novelláimat publikáltam, rendszerint online fórumalapú szerepjátékokon. Imádtam más bőrébe bújni, egy egészen más világba belecsöppenni. Kiszakított a szürke hétköznapokból. Aztán ahogy cseperedtem, egyre inkább ott motoszkált bennem a gondolat, hogy írni kellene egy jó történetet. Rendszerint nagy lendülettel vetettem bele magam a munkába, csak sajnos nem volt elég kitartásom, hogy be is fejezzem ezeket a történeteket. Aztán szerencsére a Láthatalan Nyomon írása közben összekovácsolódott bennem az írás szeretete a kitartással, és így megszületett az első regényem.

TL: Hogyan alakult a történet? Mi adta a kezdő lökést, és hogyan szövődött tovább? Volt-e alternatív befejezés?

SÁ: Visszagondolva nehéz választ adni, hogy mi adta a kezdő lökést. Megérett bennem a gondolat, hogy ideje valamit kezdeni magammal. Mindig hajtott a vágy, hogy maradandót alkossak. Azt vettem észre, hogy a történet tulajdonképpen magát írja, én csak a billentyűzet betűit nyomkodom. Gördülékenyen haladtak előre a szálak, és tisztult le előttem, hogy milyen irányba akarom továbbvinni a történetet. Egyszer sem volt olyan, hogy megakadtam volna. Csak jöttek az ujjaimból az újabb és újabb mondatok.

TL: Azt sejtjük, hogy a nyomozó nem hal meg, hiszen egyes szám első személyben meséled el az eseményeket. De a többi szereplővel kegyetlen vagy? Sok a halott? Ki a kedvenc szereplőd a könyvben?

SÁ: Nem mondhatnám, hogy sok az áldozat a könyvben, de az olvasó gondolhatja úgy, hogy velük nem bántam épp kesztyűs kézzel. Ki a kedvencem? A főszereplőt, Dávidot az eszéért, a rátermettségéért és a csillapíthatatlan győzni akarásáért szeretem. Mindenáron el akarja kapni a gyilkosokat. De nagyon kedvelem még a rendőrkapitányt is, aki a humor egy részét is szolgáltatja a könyvben. Igazából most, hogy belegondolok, mindegyik a kedvencem, mert az én munkám gyümölcsei, és ha lehet ilyet mondani, akkor az én „gyermekeim”.

TL: Az ötlettől a kész könyvig mennyi idő telt el?

SÁ: A könyvet viszonylag gyorsan, három-négy hónap alatt sikerült megírnom, és az azt követő munkálatok is legalább három hónapot vettek igénybe. Izgalmas időszak volt. A szerkesztővel végig kiváló volt a kapcsolatom, nagyszerűen tudtunk együtt dolgozni. Várom már, hogy a következő regényemen újra együtt dolgozzunk.

TL: Ez az első könyved. Van korábbi próbálkozásod, akár rövidebb írások vagy blog?

SÁ: A blogírás műfajával most ismerkedem, de hamar megszerettem. Korábbi próbálkozásaim a már említett fórumos játékok voltak, illetve az a pár félkész történet, amit a fióknak írtam. A blogon próbálok minél több érdekes anyagot összehozni. A filmnézés az egyik nagy szenvedélyem, ezért filmes recenziókat is szoktam írni – gyakorlásként. Tervezek novellákat, amik a Láthatatlan Nyomon univerzumában játszódnak majd. Kiegészítő írások, amik még kerekebbé teszik Dávid karakterét és az életútját.

TL: 22 évesen honnan jött a bátorság, hogy rögtön egy regénnyel kezdj?

SÁ: A legkedvesebb középiskolai tanárom mindig azt mondta nekem: „Ádám, merj nagyot álmodni!” És mivel alapvetően szeretem a kihívásokat, így mertem nagyot álmodni. A fejemben felépítettem egy képet, hogy meg tudom csinálni, meg tudok írni egy regényt. Nekifogtam és írtam.

TL: És rögtön sorozat?

SÁ: Azért gondolkodom sorozatban, mert szerintem még sok mindent el tudnék mesélni Dávidról. Az első krimiben az olvasó még nem ismerhette meg igazán, vannak szürke foltok körülötte. Rejtélyes figura, akit kötetről kötetre szeretnék minél jobban kibontani. Szerencsére vannak ötleteim a folytatáshoz, de nem szeretném ismételni önmagamat. A következő rész, amin már dolgozom is, egy újabb nyomozás lesz. Dávid azonban kiszabadul Budapestről, a történet egy egészen új, izgalmas helyszínen játszódik, és új irányt is vesz majd. Most még nehéz megmondani, hány részes lesz a sorozat. Minél több történetet szeretnék elmesélni, de ebben nagy szerepet játszanak az olvasók is. Ha tetszik nekik, akkor úgy érzem, hogy Dávid még számos rejtélyt megold majd.

TL: Szerzői kiadásról van szó?

SÁ: Volt szerzői hozzájárulás a könyv megszületéséhez, viszont a kiadóm megválogatja azokat az alkotásokat, amiket kiad. A kéziratomnak először át kellett esnie egy „teszten”. Nagyon izgultam, hogy megfeleljen, elérje azt a szintet, amiről úgy gondolják, hogy vállalható, kiadható. Szerencsére megütötte a mércét, és ennek az eredménye, hogy megjelenhetett.

TL: Nem izgulsz, hogy csak a rokonok vásárolják majd? Mások pedig azt mondják, hogy manapság bárkinek jelenhet meg könyve.

SÁ: Bevallom, ettől tartok egy kicsit. Nagyon igyekszem és dolgozom is rajta, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a könyvemet. A terjesztésről folyamatosan ötletelek. A könyv bekerül a nagykereskedelembe, az Alexandra könyvesboltokban is kapható lesz. Továbbá megrendelhető a blogomon, és bekerül a Garbo Kiadó webáruházába is. Ezenkívül a közelmúltban indult el a könyv Facebook-oldala, ami arra hivatott, hogy még inkább megismertesse a regényt. Lesz egy nyereményjáték is a könyvvel kapcsolatban. De tervezem az e-könyves megjelenést is valamikor szeptember, október környékére, hiszen egyre több ember választja a könyvolvasás ezen formáját.

TL: Miért éppen ezt a könyvet vegyék meg az olvasók? Mi benne a különleges? De főleg miért válasszanak egy elsőkönyves írót?

SÁ: Jó lenne, ha a fiatalok olvasnának, és a könyvem is remek lehetőség erre, hiszen olvasmányos. Az egyik különlegessége, hogy Budapesten játszódik, olyan helyszíneken, ahol mindannyian megfordultunk már. Ismerős közeg, ami szerintem segíti a történet átélését. Elsőkönyves íróként nagyon nehéz dolgom van. Nem ismernek még, nem olvastak tőlem semmit, így érthető, ha szkeptikusan állnak hozzám és a regényemhez. De bizonyítani akarom, hogy elsőkönyvesként is tudok szórakoztató történetet letenni az asztalra, ami néhány óra önfeledt kikapcsolódást biztosít. Ez az én nagy célom és álmom. A blogomra hamarosan feltöltök néhány részletet a könyvből, ott ízelítőt lehet majd kapni az írásomból.

TL: Lássuk! És sok sikert a könyvkiadás legnehezebb szakaszához, az eladáshoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr164693004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.