Amikor néhány hete riadtan felfedeztem az első csokimikulás-termést a boltok polcain, nyugtázva, hogy évről-évre korábban köszönt be a kereskedelmi karácsony, ráébredtem, hogy ideje elgondolkodni az ajándékokon, amikkel kapcsolatban egyelőre ötletem sincs.

Az egyszeri ember — nevezzük Bélának — ilyenkor talán egy pillanatra meginog az elkerülhetetlen feladat súlya alatt, majd az októberi napsütésben vidáman elnapolja a kérdést. December 20-a után azonban — ha Béla vállalkozó, akkor a társaságiadó-feltöltést követően erősen megcsappant pénztárcával — már minden mindegy alapon rohan a megfelelőnek látszó ajándékok után. És ekkor megvilágosodva a homlokára csap, mert eszébe jut a könyv mint kellően intellektuális és megfizethető meglepetés.

Sorozatunkban különböző könyvtípusokat veszünk számba mint potenciális ajándéklehetőségeket unokaöcsnek és évente egyszer látott nagynéninek egyaránt. Kezdjük a ma oly divatos történelmi regényekkel – bevallottan szubjektív szemmel!

Ha elfogadjuk azt a statisztikailag is alátámasztott tényt, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak, akkor hamar felfedezzük, hogy a történelmi regények abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy népes férfi olvasótábort is magukénak tudhatnak – természetesen ebből a szempontból nem megelőzve a Hogyan szereld a motorodat?-típusú kézikönyveket.

Leegyszerűsítve úgy tűnik, minél több az érzelem és a fikció, annál több a női olvasó, és minél nagyobb hangsúlyt kapnak a történelmi tények, annál lelkesebbek a férfiak. Bevallom, az én türelmemet erősen igénybe venné egy olyan regény, ahol oldalakon keresztül a középkori Anglia sodronying-készítési technikáit fejtegetnék, miközben ismerek olyan embert — nem nőt —, akinek ez letehetetlen olvasmánynak bizonyult.

Azért vannak „uniszex” történelmi regények is; ilyen néhány Ken Follett- vagy Robert Merle-könyv és az örök klasszikus, Az elátkozott királyok Maurice Druon-tól. A paletta tehát igen széles a királylányokról szóló habkönnyű meséktől a tudományos igényű művekig.

A könyvek kivitelezését tekintve sem kevésbé változatos a kép. Vannak olyan kiadók, akik nem restellnek extra anyagi áldozatot hozni a borítót illetően — ütős kép és tipográfia, védőborító stb. —, amelytől egyszeri Bélánk talán könnyekig meghatódik, egészen addig, amíg otthon a második olvasás közben darabjaira nem hullik kezében a keménytáblás, ámde ragasztókötött mű. Hiába, a cérnafűzés drága mulatság. Vagy lehet, hogy a történelmi regényeket csak egyszeri olvasásra szánják?

Az egykötetes regényeknél még piacképesebb egy egész sorozat! A fent említett Az elátkozott királyok például a boldogult békeidőkben, 1973-ban még belefért két kötetbe, ehhez 1999-ben, majd 2006-ban már hét kötet szükségeltetett, igaz, az utolsó részt a ’73-as kiadás még nem tartalmazta. Ennek ellenére azért könnyen belátható, hogy némi tördelőszerkesztői furmány csodákra képes… Persze azoknak, akiknek a könyv elsősorban a vizualitás élményét hordozza, egy csinos kis sorozat a polcon felér egy lakberendezési dizájnelemmel.

Az utóbbi pár év eladási tapasztalatai szerint tehát akárhonnan nézzük, a történelmi regények kelendő és nagy érdeklődésre számot tartó olvasnivalók, és legtöbbjük valóban közelebb hozza a mai olvasóhoz a múltat, ami azért nem olyan nagy baj. Talán még az sem lenne ördögtől való, ha a történelemórákon a száraz tények mellett (néha helyett?) az emberi oldal is nagyobb hangsúlyt kapna, még ha ehhez írói fantáziára is szükség van, ami elkerülhetetlenül fikciót jelent. Tehát ha minden kötél szakad — és talán nem csak akkor — a történelemmel foglalkozó regényekkel karácsonykor sem nagyon lehet mellélőni.

Sorozatunk következő részében egy szintén kimeríthetetlen kategória, az életmódkönyvek kerülnek terítékre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.