_jeva 2011.10.21. 07:00

Válás Budán

„Mi a házasság, mi a szerelem, mi tart együtt és mi választ el két embert?” — ez az egyik alapvető emberi tulajdonságot, a kíváncsiságot kihasználó kérdés hivatott becsalogatni a nagyérdeműt a Márai Sándor azonos című kisregényéből készült Válás Budán egyfelvonásosra. A téma korántsem divatjamúlt!

Négy szereplő — a regény egyik fő témájának felvillantásához szükséges és elégséges, s mivel vidéki vendégjátékról van szó, praktikus létszám. A főszereplő Kőmives Kristóf bíró. (Igen, mi is Kelement hallottunk lelki füleinkkel, a regény mottója pedig a székely népballada egy sora: „Akit nappal épít: az éjjel leomlott”.) A szép és nyugodt Wiesmeyer Hertha kilenc éve a bíró felesége. A másik házaspár Greiner Imre orvos és Fazekas Anna. Annáról, aki az egyetlen végig jelenlévő szereplő, elsőre nehéz eldönteni, valóban eszelős-e vagy csak idétlennek tűnik. Majd rádöbbenünk!

Magam sem hiszem, hogy ezt mondom, de a darab legteljesebb élvezetéhez előnyösebb a kisregény nem ismerete. Illetve mindent összevetve legideálisabb a könyv felének elolvasása után beülni a színházba. Ebben az esetben Kőmives Kristóffal már kisebb ismeretségbe kerültünk, de a történet alakulásáért még lelkesedni tudunk. Kőmives Kristóf „hetedíziglen” bíró, aki nem szereti az éppen jelentősen változó világban a nyugtalanságot. A múlt század 30-as éveiben járunk: bizonytalanság, a háború előszele. A forradalom után „minden a pénz lett. A pénz uralkodott a közügyekben, a családban, az értékeken, a gondolatokon.” A család épülete megroggyant. De Kőmives Kristóf életének egyik belső törvénye éppen a házasság különös kegyelméről alkotott meggyőződés volt.

A kisregény és a színdarab aktív cselekménye fél nap. A könyvben a bíró munkahelyén éppen leteszi a másnapi ügyiratot, társadalmi kötelezettségnek eleget téve elmegy egy budai vendégségbe. A színpadon Kőmives Kristóf és Hertha narrátori feladatot ellátva mutatják be magukat. A bíró a semmibe révedezve felidézi a regényből, mondjuk, ezt a fontos információt: „Kőmives hitte, hogy a házasság szentség”. Hertha — kijátszva Márai leíró stílusa és a színház eltérő megjelenési formáiban rejlő nehézséget a könyvből szó szerint idézi, mit gondol Márai az idegességről: „Az ember pedig beteg vagy egészséges, de nem ideges.” Kőmives Kristóf válóperes bíró.

A házaspár párbeszédéből a másnapi tárgyalás különlegessége rajzolódik ki: a bíró ismeri a válni készülő feleket. Az orvos, Greiner Imre a bíró iskolatársa volt, és később is elmentek egymás mellett néhányszor az életben. A feleséggel, Fazekas Annával két találkozásra emlékszik a bíró. A második találkozás másnapján Kőmives Kristóf négy hétre egy osztrák fürdőhelyre utazott, ahol megismerte és eljegyezte leendő feleségét. Életük Herthával nyugodt, szenvedélyektől mentes. A színpadon Annáé a jobb oldal. Rövid megszólalásai a találkozásokat idézik fel.

Ez az este azért sem mindennapi, mert a késői óra ellenére vendég várja a bírót. A másnapi alperes azonban meglepő módon nem a polgári per témájába vágó válásról, hanem egy gyilkosságról szeretne, akar a bíróval beszélgetni. Az orvos a darab legszenvedélyesebb szereplője. És van a bíró életének egy olyan szeletkéje, a bíró és Anna négy találkozása, melyről szinte többet tud, mint maga a bíró. Mondom: az írott alapanyagot előzetesen nem befogadván — különösebb megdöbbenésre szolgáló hajlam hiányában is — az előadás során legalább háromszor meglepődünk. Ha már olvastuk a regényt, összpontosíthatunk arra, milyen eredménnyel sikerült a rendezőnek színpadra alkalmazni a regényt, kezdhetjük megfogalmazni barátaink számára a gondolatot, mely szerint a könyv elolvasása nélkül mégsem érdemes véleményt alkotni a színdarabról.

A darab végére minden néző megkaphatja a maga válaszát a bevezetőben feltett kérdésekre, és az is kiderül, tud-e korábbi egyensúlyában tovább élni Kőmives Kristóf az egyedülálló éjszaka után. Vagy leomlott-e éjjel az építmény? Ha valaha álmodott Fazekas Annáról, akkor félreértés-e a jól felépített, kiegyensúlyozott és sikeres élete? És tényleg: mi tart együtt és mi választ el két embert?

A Válás Budán nem a legnépszerűbb Márai-regény Magyarországon, ám Nyugat-Európában kedvelt. Ha sietünk, még odaérünk a Karinthy Színház október 21-i kamara-előadására, vagy választhatjuk a Szegedi Pinceszínház szombati előadásait (október 22. és 29.), és ősszel a vidéki művelődési házakban is vendégszereplések zajlanak.

Ha kedvet kaptunk Máraihoz: a budapesti Pinceszínház folyamatosan műsorán tart Márai-darabokat, vagy éppen tegnap mutatták be a Kalandból készült játékfilmet, és megjelent Szigethy Gábor titkokat sejtető Mezey Márai Szerelem című könyve.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr363318528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása