Sokszor szidtuk már a bizományosi rendszert és a nagy halakat. De vajon van-e esélye a kis kiadóknak nélkü­lük? A XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál előtt a Prospero Disztribúció vezetőjével, Janzer Frigyessel beszélgettünk.

TotáLiber: A disztribúció szó idegenül cseng a magyar fülnek, sőt a magyar könyves fülnek, pedig más országokban szerves része a könyvszakmának. Mi ez az egész?

Janzer Frigyes: Magyarországon ez új dolog, ennek megfelelően elsőre a kifejezést is kevesen értik, leg­feljebb csak azok, akiknek van némi tapasztalatuk a fejlett, nyugati könyvpiacok működéséről. Szűkebb értelemben a disztribúció azt jelenti a könyvszakmában, hogy több vagy sok kiadó kereskedelmi tevékenységét, különösen a viszonteladók irányába, egy cég végzi. Ez a cég a disztribútor, amelynek raktárában vannak a kiadók könyvei, amelynek egységes ügyfélszolgálata, számlázása, pénzügye és a többije van. A sok kicsiből tehát így egy nagy lesz, amely sokkal jobb esélyekkel indul a piacon. Van a disztribúciónak egy szélesebb körű értelmezése is, ami azt jelenti, hogy a fenti funkciókon kívül a marketing- és értékesítési tevékenység is nagyrészt a disztribútor feladata. Itt is van már némi előrehaladás, de még hosszú út áll előttünk. A ProsperoD és kiadói ügyfelei életében fontos lépés ezen az úton, hogy idén először 18-an közösen állítunk ki a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

TL: Ez alaposan eltér a mostani gyakorlattól. Nem bizalmatlanok a kis kiadók? A disztribúció mégiscsak pénzbe kerül, ami mindenhol nagyon ki van számolva.

JF: Magyarországon mindenki mindenben bizalmatlan, ez az alap­helyzet, ezzel kell számolni. Két éve működünk, és egyszerűen a munkánkkal, azzal, hogy centiméterről centiméterre haladunk előre, teremtjük meg a bizalmat. Van olyan eleme is ennek, ami az első perctől adott volt, így például mindig is tökéletesen pontosan fizettünk, ami persze nem számít valami nagy tettnek, ha szokatlan is a magyar könyvpiacon. Számunkra a legjobb hírverés az (legalábbis ezt remélem), amikor mondjuk a Könyvfesztiválon az egyik kiadónk ügyvezetője elbeszélget egy másikkal, aki még nem dolgozik velünk.

TL: Azt mondod, megéri veletek dolgozni.

JF: A Prospero Disztribúció csak akkor tűnhet drágábbnak egy-egy kiadónak, ha nagyon sajátosan számol, azaz, ha mondjuk egy igazán kis kiadó otthon, nem megfelelő körülmények között, látszólag ingyen, a pincéjében raktároz; ha nem számol azzal, hogy milyen sokba kerül az ügyvezető munkaideje, amikor éppen ő szállít ki könyvet, és folytathatnám. Meg persze azzal is egyre inkább kell számolni, hogy milyen forgalomra képes a mi rendszerünk, és mit tudna maga a kiadó produkálni. Hozzáteszem, a kiadó profiljától is függ, hogy mennyivel hatékonyabb a mi munkánk, és annak is nagy jelentősége van, hogy ő maga azt az időt, amit azáltal nyert, hogy „kiszervezte” hozzánk a munkája nagy részét, felhasználja-e arra, hogy tanuljon a marketingről, és egyre intenzívebben elkezdje művelni azt. Tesz-e azért például, hogy a modern és egyáltalán nem költséges online marketing eszközök révén népszerűsítse szerzőit, sorozatait, egyes könyveit? Ha igen, mi is sokkal eredményesebbek tudunk lenni.

TL: Ez eddig szép és jó, de mi a helyzet a nagy terjesztőkkel? Ki lehet őket hagyni? Egyáltalán érdemes őket kihagyni?

JF: A ProsperoD viszonya a nagyokhoz sajátos. Közülük csak egyet (Shopline) látunk el jelenleg (úgy gondolom, minden fél megelége­désére), a többivel való kapcsolat megmaradt kiadói hatáskörben. Ez persze hosszú távon nem jó megoldás, hiszen – legalábbis fizetőképes (nem sok ilyen van) nagyok esetében – itt is érvé­nyesül­hetnének a méretünkből fakadó előnyök, akár logisztikailag, akár az egyenrangú üzleti partneri kapcsolat szempontjából. A nagyok jelentős partnerei maradhatnak a független kiadóknak a disztribúciós rendszerben is, főként, ha a nyugati norma szerint fizetőképesek és fizetőkészek. Ugyanakkor a disztribúciós rendszer erősíti az életképes kis viszonteladókat, és ez nekünk fontos, sőt elsőszámú célunk.

TL: Tényleg úgy gondolod, hogy labdába lehet rúgni a nagyok mellett?

JF: A nagyok az előbb elmondottak ellenére veszítenek a jelentő­ségükből. Ennek egyik oka az a sajátos tény, hogy a nagy keres­kedői láncok mindegyike ugyanazt a – véleményem szerint – rossz modellt kezdte el követni, azaz a kereskedői szerepe mellé könyv­kiadót is alapított. Különös, hogy miután ez hosszú távon nem jött be az Alexandrának, most a többiek, mostanában különösen a Libri, mégis követik a példáját. Elsőre vonzónak tűnhet a gondolat, hogy a saját könyvkiadói üzletáguk könyveit adják el, mert így a teljes árrés náluk marad. Egy ideig úgy tűnt, sikeres ez a modell az Alexandránál is, de mostanra látszik, hogy aki előnyben részesíti a saját (akár egyébként kiváló) könyveit, az egészen egyszerűen rosszabb kereskedő lesz. Mit jelent ez a független kiadók és a független könyvesboltok szempontjából? A kiadók számára egyre kisebb lesz a nagy viszonteladók, a hálózatok jelentősége, hiszen ők – szó szerint – a saját dolgaikat helyezik előtérbe, nő viszont a független könyvkereskedők jelentősége. Itt egyébként elsősorban egy új generációs vagy legalábbis megújulni képes független könyvkereskedői rétegre gondolok.

TL: Mikor/hol hallhatunk többet rólatok?

JF: Április 19-én, pénteken fél 11-kor a Millenárison beszélek majd a disztribúció esélyeiről a magyar könyvpiacon. Ez az előadás elsősorban a szakmai közönségnek és a sajtónak szól. Ezen kívül persze folyamatosan történik valami a ProsperoD-ben, a távoli szemlélő számára mégis kicsit fantomcégnek tűnhetünk, hiszen nem a mi botrányainkkal van tele a sajtó. Az ilyen alkalmak, mint a Könyvfesztivál és a mostani interjú, lehetőséget adnak arra, hogy kiadóinkon és ügyfeleinken kívül is megismerjen minket valaki. Köszönöm, hogy ehhez Ti is hozzájárultok.

TL: Mi köszönjük a beszélgetést!

A sorozat további részei

Egy művészeti kiskiadó irányítója

Olyan ez, mintha egy pandát simogathatna

A lektor és a kiadó a minőség záloga

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.