Lenyűgöző történetfolyam a fantázia minden porcikáját megmozgató cselekménnyel – ez David Mitchell Felhőatlasza.

David Mitchell: Felhőatlasz. Fordította: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla. Kistarcsa, Cartaphilus. 2012. 570.

Képzeljünk el egy Matrjoska-babát, aminek a belsejében újabb és újabb Matrjoska-babák vannak, pontosan hat darab egymás után. Valahogy így kapcsolódnak egymásba a Felhőatlasz történetei, ahogy olvasni kezdjük a könyvet. A csavar azonban ott van, hogy mire eljutunk a regény feléig, rájövünk: a Matrjoska-babákat nemcsak kinyitni, hanem bezárni is lehet.

Az első történet Adam Ewing 1850 körül írott naplója, amiben a csendes-óceáni Chatham-szigeteken és az onnan kihajózó vitorlás fedélzetén megélt kalandjait meséli el. A főhős morális szempont­ból bírálja a rabszolgatartó társadalmat, viselkedéséből kitűnik egyet nem értése. Életközelből azonban akkor tapasztalja meg a kérdés fontosságát, amikor egy szökött rabszolga bújik meg a kabinjában, s életét Adam kezébe helyezi. A naplóbejegyzések folyama alig egy hónap után a mondat közepén hirtelen megszakad.

A második történet Robert Frobisher zeneszerző 1931-ben írott leveleiből áll össze. A férfi finomsága áthatja sorait, zenei hasonlatokkal tűzdelt szövege önmagában is esztétikai élményt nyújt. A minduntalan anyagi gondokkal küzdő ifjú egy napon felkerekedik, hogy a belgiumi Zedelghem kastélyba utazzon, ahol felajánlja szolgálatait a koros angol úrnak, Vyvyan Ayrs zene­szerzőnek. Robert ott-tartózkodása során egyre inkább szerves részévé válik a család életének, ezzel azonban helyzete is mind bonyolultabb lesz. A levelek címzettjének, Sixsmithnek utal arra, hogy Adam Ewing naplóját olvassa, de hogy s hogy nem, a napló nem teljes, így kéri barátját, hogy kutassa fel a hiányzó lapokat.

A levelek sorát egy 1975-ben játszódó bűnügyi regény szakítja meg, amelyben a tettre kész újságíró, Luisa Rey próbálja felgöngyölíteni egy atomenergia-cég piszkos ügyeit. A nő egy liftbe rekedve találkozik Robert levelezőpartnerével, Rufus Sixsmithszel, s ennek az ismeretségnek köszönheti, hogy később olvasójává válhat a leveleknek. Már ebben a történetben is kezdjük érezni, hogy a tömören csak a „minden összefügg” mondattal fémjelezett regényben igencsak figyelni kell a részletekre.

A negyedik történet egy kiadóvezető, Timothy Cavendish emlékirata, amelyet a szerző végig úgy ír, hogy egy későbbi film alapjául szánja. Az adósai elől menekülő férfi egy gonosz tréfa folytán egy idősek otthonában találja magát, ahol megtapasztalja, milyen az, amikor korlátozzák a személyes szabadságát. Szabad­idejében Hilary V. Hush Fél életek – Az első Luisa Rey-rejtély című kéziratát lapozgatja, és itt kezdi először azt érezni a Felhőatlasz olvasója, hogy Mitchell csalfa játékot űz vele. Hiszen ezzel a húzással a regény világán belül fikciónak minősíti az előző három történetet.

A pontot az i-re látszólag az ötödik történet teszi fel, ami a mi idősíkunkból nézve már a jövőt festi le. Az első látásra utópikusnak tűnő világban az emberiség sikeresen felvette a harcot az öregedéssel, az alantas munkákat pedig futószalagon gyártott, genetikailag manipulált klónokkal végezteti el. Az „idillt” egy felemelkedett klón elmondásából ismerhetjük meg. Bravúros megoldás, hiszen a Felhőatlasz olvasója éppúgy először szembesül ezzel a világgal, mint a főhősnő, Szonmi, így a leírás mondhatni a mai ember szemüvegén keresztül történik. A hab a tortán, hogy a szereplők éppen Timothy Cavendish rettenetes megpróbáltatásait nézik, amikor az ő történetük is megszakad.

A hatodik történet egy olyan antiutópia, ami a fejlett világ pusztulása utáni lassú kimúlást jeleníti meg. Az emberiség döntően két részre szakadt: a tudás birtokában lévő, haldokló bölcsekre és a korai természeti népek életét élő törzsekre. A regény nyelvezete ennél a résznél tér el a legjobban a ma használt nyelvváltozattól. Vajon Mitchell ezzel kívánta érvényre juttatni azon félelmét, mi­szerint az angol mint lingua franca (közvetítőnyelv) egyre jobban egyszerűsödik, és a végén egy „torz” változata alakul majd ki? Vagy csak az emberiség visszafejlődését akarta vele jelezni? Az minden­esetre érdekes, hogy egy rendkívül magasan fejlett civilizációt egy ősi hiedelemvilággal rendelkező nép vált fel, akik Szonmit mint istenséget imádják. Mondhatni (egyik) csúcspontja a regénynek, hogy a rabszolgáknál is jobban kihasznált klónból transzcendens lény válik.

Ebben a távoli jövőben a saját életét mesélő Zakri megemlíti, hogy Szonmi beszámolóját is látta, aki Timothy Cavendish filmjét nézte, aki a Luisa Rey-rejtélyt olvasta – a szereplők mintegy föntről lefelé tekintenek bele egymás életébe. És ha korábban azt is gondoltuk, hogy a Fél életek a regényen belüli fikció, Mitchell végleg kihúzza a talajt a lábunk alól. Az egyik jelenetben ugyanis Szonmi úgy érzi, korábban volt már hasonlóan sötét, kiúttalan helyen, ahol szinte megfulladt – Luisa pedig a harmadik történet végén az autójával belezuhan a tengerbe. A korokon átívelő lélekvándorlásra a szereplők üstökös alakú anyajegye is igyekszik ráirányítani a figyelmet.

A könyv második felében a félbeszakadt történeteket sorra zárja le a szerző, mindig ügyelve arra, hogy nyilvánvalóvá váljon, a hiányzó regényrészlet, a levelek vagy a napló hogyan jutott az azt olvasó szereplő birtokába. Az egész olyan, mintha a sorra kinyitogatott Matrjoska-babákat egymás után újra visszazárná. A hasonlatot a Fél életek egyik szereplője, Isaac Sachs fogalmazza meg, aki az idő egyes rétegeit az egymásba illő babákkal igyekszik képszerűsíteni. A regény végére az olvasónak már csak egyetlenegy kérdése marad: vajon Mitchellnek és Madáchnak van hasonló anyajegye?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SemBoga 2013.03.25. 14:46:20

ez a felhőatlasz most könyvként, vagy filméként kezdte a pályafutását?

Válasz erre 

Radi8tor 2013.03.25. 14:47:45

@SemBoga: Regény alapján készült a film, tehát könyvként.

Válasz erre 

SemBoga 2013.03.25. 15:21:28

@Radi8tor: köszi

filmen néha nehéz volt már követni a dolgokat, könyvben el se tudom képzelni, mennyire lehet bonyolult a dolog :)

Válasz erre 

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2013.03.25. 15:42:57

@SemBoga: Sokat segít, hogy a film végén a stáblistában képpel illusztrálva megmutatják, hogy ki-kicsoda.

Válasz erre 

01001100au (törölt) · http://ittmindenilyen.blogspot.co.uk/ 2013.03.25. 20:48:06

Ok egy kérdés, hogyan lesz haldokló öreg bölcsek az öregedéssel sikeresen szembeszállt emberiség?

Válasz erre 

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.03.26. 12:00:07

Én valahogy úgy éreztem, hogy cselekmény, mondanivaló szintjén annyira nem volt zseniális, ugyanakkor a 6 különböző stílus, azok a világok, amiket Mitchell megteremt, egytől-egyig kiválóak.

Válasz erre 

Alexa4523 2013.03.27. 00:22:47

Szeretnék egy jó könyvet ajánlani.
www.pethoedina.com oldalon ti is megtalálhatjátok. A címe: Érzelmek és gondolatok ajándékba

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: