A legismertebb magyar dráma, Az ember tragédiája ezúttal különleges köntösben, Jankovics Marcell animációs filmválto­zatának képeivel illusztrálva jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Különleges az évfordulók halmozódása: a film közel 30 évnyi munka után a rendező 70. születésnapjára készült el, a kötet pedig a dráma első megjelenésének 150. évforduló­jára kerül a boltokba. A karácsony közeledtére gondolva is kiváló az időzítés; a könyv biztos befutó lehet a család fája alatt.

Madách Imre: Az ember tragédiája. Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. 320.

A keddi bemutatón, a Centrál Kávéház galériáján kb. harminc résztvevő előtt mutatkozott be ez a szép és egyedülálló kiadvány. A beszélgetés résztvevői Jankovics Marcell, az animációs film rendezője, Szemadám György festő, író, Blaskó Péter színművész és Kácsor Lóránt, az Akadémiai Kiadó munkatársa, a kötet szerkesztője voltak.

A könyvbemutatót Blaskó Péter egy, az első színből vett Úr-idézettel nyitotta meg: „Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen.” A nagy mű ez esetben az animációs filmre (is) utal, amely 28 évig készült. Az eredmény egy kétestés, 160 perces, monumentális munka, amelyet hossza miatt inkább DVD-re szántak, mint moziba. A filmből a könyvhöz 135 színes képet választottak ki, amelyek nem tekinthetők csupán illusztrációnak. Ahogyan Kácsor Lóránt magyarázta, a kötet megjelentetése nem csupán szövegkiadás, ez szöveg és kép együttélése, de több mint a kettő összege, hiszen egy önálló mű jött létre általa. A szöveg és a kép mellé pedig harmadik dimenzióként bekapcsolódik a film.

Jankovics Marcell arra a kérdésre, hogy megbánt-e valamit az elmúlt közel három évtizednyi munkában, elmondta, bánni semmit nem bán, esetleg a film egyes mozzanatait még tovább javítaná. Az egyik legnagyobb kihívást annak megoldása jelentette számára, hogy az elmondva ötórányi szöveget hogyan rövidítse „filmes” hosszúságúra, azaz szinte párbeszéd sűrűségűre úgy, hogy a kulcsmondatok ne vesszenek el, az érdemi mondanivaló megmaradjon. A forgatókönyv 1983 táján készült el, és akkor is és az azóta eltelt években többször szembesült azzal a rendező, hogy ennek a közel másfél évszázada keletkezett drámának minden időben van aktualitása. Példaként hozta a globalizáció fogalmát, amelyet Lucifer a Falanszter színben már megfogalmaz: „Most már egész föld a széles haza, / Köz cél felé társ már most minden ember”, és Ádám reakciója: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát.”

A film képi világa változatos, minden egyes szín más és más grafikai stílusú. Az egyes színekben a képi ábrázolás és az egyre újabb technikák révén sok olyat sikerült érzékeltetni, amit a színpadi adaptációknál nehezebb megmutatni. Például az egyiptomi színben az istenkirály, a fáraó háromdimenziós alakként jelenik meg, míg a rabszolgák nem. Jankovics a görög vázáknál korszakonként eltérően használt pirosat, fehéret és feketét kiválóan tudta alkalmazni az athéni színben arra, hogy az egyes pálfordulásoknál cserélgesse az alakok színét.

A délután üde színfoltja volt, amikor Blaskó Péter színművész megosztotta velünk személyes élményeit arról, hogy pályafutása alatt milyen rendezésekben, felfogásokban találkozott Az ember tragédiájával. Beszámolóját élmény volt hallgatni.

A kötet keménytáblás, a belívek műnyomó papírra készültek, mérete az ún. BN/12, azaz majdnem négyzet alakú. Különösen szép a címnegyed utáni első páratlan oldalra nyomott hatalmas szem, amely a borítót is díszíti. A tartalomjegyzékben az egyes színek és az oldalszámok mellett kis képek teszik érdekessé ezt az egyébként unalmas, de szükséges tartalmi elemet. A kötet 320 oldal terjedelmű, a szövegfolyamot egész vagy dupla oldalas képek szakítják meg és adnak mellé illusztrációt. Az utolsó oldalakon a film készítésében résztvevők listáját és a támogatók felsorolását is olvashatjuk.

Az Akadémiai Kiadó 2012 tavaszára tervezi megjelentetni Az ember tragédiája angol nyelvű változatát is, mely kiadás alapjául szolgáló fordítás C. P. Sanger munkája, amely eredetileg Leonard és Virginia Woolf gondozásában látott napvilágot.

A könyv borítójáról, belívéről és az illusztrációkról itt megtekinthető egy video-összeállítás is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.