Feketehumor, tragikomédia, bő lére eresztett Mugli-agónia, érzékeny, csupa szív remekmű. Szeptember végi megjelenése óta J. K. Rowling első, felnőtteknek szóló regénye kapott hideget-meleget angol nyelvterületen. Hamarosan meglátjuk, nálunk milyen fogadtatásra talál az Átmeneti üresedés.

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés. Fordította: Bihari György, Sóvágó Katalin. Budapest, Gabo, 2012. 576.

Noha magyarul a könyv várhatóan december 11-én jelenik meg, a történet dióhéjban már a hazai könyvvárományosok számára is unalomig ismert: egy kitalált, nyugat-angliai kisváros, Pagford harmincnégy lakóját ismerhetjük meg, akiken keresztül kiderül, a városka korántsem olyan idilli és tökéletes, mint amilyennek első pillantásra látszik. Miután a városi tanács egyik tagja, a negyvenes Barry Fairbrother hirtelen halálával új tagot kell választani, a város polgárai között kezdetét veszi az intrika és a gyűlölködés.

A regényt óriási várakozás övezte, és azóta szép számban fogy is a boltok polcairól, noha természetesen az eladási adatok meg sem közelítik a Harry Potter-könyvekéit. A kritikusok körében nem aratott osztatlan sikert, a Guardian véleménye is csak épphogy pozitív, amikor ezt írja: „Nem mestermű, de egyáltalán nem rossz. (…) A legrosszabb, amit el lehet mondani róla, hogy nem érdemli meg a megjelenését övező médiaőrületet.”

De vajon túl lehet-e szárnyalni valaha a Harry Potter-sorozat sikerét? Vagy akár megközelíteni is azt? Rowling számára, úgy tűnik, ezúttal nem ez volt a cél, a regény inkább kitörési kísérlet Roxfordból — és ez, meg kell jegyeznünk, igencsak markánsan sikerült. Az Átmeneti üresedés története olyan, mintha legfőbb célkitűzése az lenne, hogy a Harry Potter-könyvek szöges ellentéte legyen. Amennyire varázslatos és fantáziadús Harry Potter története, annyira arcul csapósan realista ez a könyv. Amennyire a gyerekeknek szólt a varázslóvilág — bár tegyük hozzá gyorsan: nem éppen a legkisebbeknek —, olyannyira felnőtt témák kerülnek terítékre az új regényben: az a Rowling, aki nem is olyan régen még csokibékákat osztogatott nekünk, ma szex, kábítószer és családon belüli erőszak tömkelegével lep meg, mindezt pedig a lehető legrészletesebb tálalásban, nem sok teret hagyva a jótékony képzeletnek.

A legtöbb olvasói kritika szerint az Átmeneti üresedés túl hosszú, különösen az első fele unalmas és lassú, és a regény egészében véve is nehezen olvasható. Ez utóbbi egyrészt a durva, sokszor közönséges stílusnak tudható be — ami a szereplők egy jó részének alacsony sorból való származását hivatott érzékeltetni —, másrészt annak, hogy a szerző túl gyakran váltogatja azon elbeszélőket, akik szemszögéből láttatja az eseményeket. S mivel meglehetősen sok karakter forog a regényben, komoly odafigyelést igényel, hogy az adott fejezetben megfejtsük, ki is az aktuális elbeszélői én — az egyik olvasó egyenesen listát vezetett, hogy követni tudja, ki kicsoda.

A regény erőssége Rowling már-már védjegynek számító humora, ami még ebben a nagyon sötét tónusú és nyomorult sorsú szerep­lőkkel teletűzdelt cselekményben is kitűnik — ha mégiscsak van varázslat ebben a könyvben, akkor az ez! Ennek egyik megnyilvá­nulása a tinédzser szereplők utalásai a Harry Potter-könyvekre — az egyik szereplő például az események egy bizonyos pontján hoppanálni szeretne.

Sokan említik az olvasók közül, hogy a könyv felhívja a figyelmet a társadalmi problémákra, és Rowling — aki maga is szerény körülmények között élő, depresszióval küzdő, egyedülálló anya volt a Harry Potter-könyvek sikeréig — igazán pontosan és érzékletesen ábrázolja az élet legkevésbé sem napos oldalát és az emberi gyarlóságot.

Maga a szerző úgy nyilatkozott, hogy hírnévtől, vagyontól és előzetes várakozástól függetlenül meg kellett írnia ezt a regényt, nekünk, olvasóknak pedig, úgy tűnik, médiaőrülettől, fanyalgástól és „varázslótlanságtól” függetlenül el kell olvasnunk — magyarul is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.