Nerina 2013.02.13. 07:00

Fél évszázad regénye

szitakoto.JPGLebegett a kérdés a fejem fölött anyámtól, hogy vajon miért akarom én elolvasni az ő nemzedékének a regényét? Hát pont azért, mert az ő életét idézi meg.

Vámos Miklós: Szitakötő. Nemzedékünk regénye. Budapest, Európa, 2012. 436.

Légies megjelenésű kötet a keménytáblás borító ellenére, hála a papírválasztásnak. A zöld borítón egy szitakötő szárnya, a hátoldalon Vámos Miklós a falat támasztva. Könnyed írói stílus, annál komolyabb témák. Egyedi módon egyes szám második személyű elbeszélő. Négyszáz oldalon keresztül próbáltam megfejteni, ki lehet ez a mindentudó narrátor, de még mindig nem vagyok biztos benne. Mindegyik fejezet végén két-két, a főrészektől eltérő szövegtípus: naplórészletek, levelek, telefonbeszélgetések. Ha csak a regény szerkezetét nézem, már csak emiatt is el akartam volna olvasni.

Az első kérdés rögtön az első fejezet címével kapcsolatban merült fel bennem: Hízótábor. Tényleg volt ilyen? Egy tábor, ahova azért küldték a sovány gyerekeket, hogy hízzanak, és ha a napi mérlegelés során súlygyarapodást értek el, akkor jutalmat kaptak? Noha a helyszín a mai fiatalok számára már fikciónak tűnhet, a nyolcévesek szervezkedése nagyon is ismerős. A 8ak – ahogy egyikük nevezi magukat – felállítják a maguk 12 pontját, és fogadalmuk értelmében egész hátralévő életükben segítik egymást.

Tábor tábort követ, a gyerekekből annak rendje és módja szerint évődő kamaszok lesznek, ám a körülmények igencsak jellemzik a kort. Joli Nagyváradról szökik át a határon, hogy elmehessen a táborba. Mikor a rendőrök érte jönnek, hátrahagyja naplóját, ami a regény folyamán kézről kézre jár a 8ak, majd a kültagok között. Éptáb. Bitlisz. Fakarusz, utasüdítő. Bontják a Nemzetit. A múlt a tények mellett szimbólumokon – fogalmakon, márkákon, tárgyakon – keresztül jelenik meg. Vajon a 21. század elejének mik lehetnek az emblematikus elemei?

A honvédség látszólag nagy mókának tűnik, de a részletekben mindig ott van a kiábrándító valóság. A névnászút is viccesnek hangzik elsőre, holott Joli csupán azért megy hozzá Snecihez, hogy magyarként Magyarországon élhessen. Az ifjú férj politikai okok miatt kési le a nászutat. A könyv felétől már egyre kevésbé a szerelmi bonyodalmak képezik a levelek tárgyát, mint inkább az, ki hogyan tud boldogulni. Vagy éppen ki kiről tesz jelentést.

A politikai szál átszövi a 8ak életét, de csak annyira, amennyire az átlagember szembesül vele. A főhősök éppen attól szerethetők, hogy nem érezzük magunktól távolinak őket. Mintha csak a szomszéd házaspár jönne át elmesélni az elmúlt ötven-hatvan-hetven évét. A hanyatlás elkerülhetetlen, de ott lebeg a jövő nemzedékébe vetett hit. És persze az új korhoz való alkalmazkodás: e-mail, SMS, konferenciabeszélgetés. Talán csak az utolsó fejezet nem illik a képbe.

A regénynek nem célja ítéletet mondani, mindössze lenyomatát adja közel fél évszázadnak. Fontossága éppen ebben rejlik. Ajánlott olvasmánynak szánnám fiatal felnőtteknek, hogy olyan oldaláról ismerhessék meg a magyar múltat, ami nincs a történelem­könyvekben – amit csak az irodalom eszközeivel lehet megjeleníteni.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr35077204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.