megelni_a_pillanatot_1.jpgSokat gondolkodsz „Mi lett volna, ha...?” típusú kérdéseken? Vagy éppen azzal a szöveggel nem teszel semmit, mert „Majd ha a körülmények ideálisak lesznek...”, úgyis minden megoldódik? Akkor a mindfullness irányzatot neked találták ki.

Szondy Máté: Megélni a pillanatot. Mindfullness, a tudatos jelenlét pszichológiája. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2012. 236.

A sokkoló ténnyel már a könyv fülszövegében találkozhatunk: „kutatások szerint az átlagember ébren töltött idejének 47%-ában gondolatai elkalandoznak attól, amit tesz”. De hogy mi is ezzel a probléma? Az, hogy „amikor elménk elkalandozik, kevésbé érezzük magunkat elégedettnek, mint amikor jelen vagyunk a pillanatban.” Persze az egész jelenség visszavezethető a mai kor három jellemzőjére: halmozott médiafogyasztás (kutatások szerint 1980 és 2008 között 350%-kal nőtt a fogyasztott információ mennyisége), tevékenységtársadalom (állandóan foglalatoskodni kell valamivel) és multiaktivitás (egyszerre több dolgot csinálunk). Ezeknek sok pozitív hozadékuk is van, a könyv azonban azzal foglalkozik, hogy az elkalandozás milyen negatívumokkal járhat, és mit lehet tenni azért, hogy tudatosabban éljük az életünket.

A tudatos jelenlét fogalmával már az első fejezetben megismerkedhetünk: a figyelem tudatos irányítása a jelenre, amikor is nem ítélkezünk, nem automatikusan reagálunk a minket ért benyomásokra (hanem tudatosan), kíváncsisággal és elfogadással fordulunk önmagunk és a környezet felé. Tulajdonképpen itt véget is érhetne a kötet, mert nem kell mást tennünk, mint gyakorolni ezt a világlátásmódot. Ennél azonban többről szól a dolog. Megismerkedhetünk gyakorlatokkal, amelyek segítik a tudatos jelenlét elsajátítását; tesztek segítségével jobban megismerhetjük önmagunkat; példákon keresztül megérthetjük, hogyan kísérheti végig ez a módszer az életünket; végül pedig megtudhatjuk, a depresszióval és a szorongásos zavarokkal küzdők életét hogyan javíthatja.

A manapság oly divatos „a gondolat teremtő erejébe” vetett hitet igen élesen bírálja a szerző. Az ezoterikus tanok szerint (gondoljunk csak A Titok című könyvre) amit nagyon akarunk, azt „bevonzzuk”. „Ebből óhatatlanul következik, hogy ha valami nem sikerült, akkor azt nem akartuk eléggé” — írja Szondy. További probléma az ezoterikus szemlélettel, hogy mindig csak pozitív dolgokra szabad gondolni, a negatívakra nem, mert akkor az fog „bekövetkezni”. Na de ha valamire nem akarunk gondolni, akkor biztos, hogy az fog legelőször az eszünkbe jutni. A könyv szerint a negatív gondolatokat nem elnyomni kell — az egyébként sem célravezető, mert csak egyre erősebbé és nyomasztóbbá válnak —, hanem el kell fogadni őket. Ami egyben nem feltétlenül jelenti, hogy az adott helyzetbe bele is kell nyugodni.

Aki szeret teszteket kitöltögetni, biztos szívesen veszi majd kezébe a kötetet, mert számos kérdőív segíti az olvasottak jobb megértését. Ezekről azonban a szerző maga is megjegyzi: „Az egyik női magazin szerkesztője szerint az általam bemutatott tesztek nem elég »izgalmasak«.” Ezek tehát nem a csajos nyaralásokon gyakran felolvasott szerelem-szex-párkapcsolat témakörét körbejáró tesztek. Sokkal inkább céljuk elgondolkodtatni. Értékelésük is némileg eltér a megszokottól: általában csak annyi szerepel, hogy magasabb pontszám elérése esetén mi jellemzi a kitöltőt. Azt azonban csak egyetlen kérdőívnél adták meg, hogy mi a maximum pontszám, és abban sem lehet biztos az olvasó, hogy ha 15 pontból 10-et ért el, akkor most mégis mi vonatkozik rá. Az értékelésnél érdemes lett volna kicsit jobban részletezni, hogy a kapott pontszám esetén mi jellemzi a kitöltőt.

A könyv egészében esztétikus megjelenésű, a borítótervező a formalakkal is eljátszott egy kicsit (az alma és a feliratok fényes felületűek, míg a háttér matt). A szöveg betűi kellően nagyok, a táblázatokba rendezett tesztek révén a tördelés szellős, a tartalmat Szabó György szellemes illusztrációi kísérik. A ritka sorok kiküszöbölése és egy szöveget kettétörő táblázat (56. o.) praktikusabb elrendezése még inkább növelhette volna az esztétikai élményt.

Olvasásra ajánljuk mindazoknak, akik úgy érzik, elszaladnak velük a mindennapok, és szinte semmilyen említésre méltó élményt nem tudnak felidézni az elmúlt néhány évükből. Akik túl sokat álmodoznak vagy folyton a múlton rágódnak, valamint depressziós és szorongásos tünetektől szenvedőknek. A könyv végén található idézetgyűjtemény révén pedig azoknak, akik mindfullnesses bölcsességekkel szeretnének villogni a Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr744797691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.