A könyvek reklámozása

konyvceger_kicsi.jpg„Az évszázad szenzációja!” „Minden idők legsikeresebb regénye!” „Bestseller Amerikában!” Néhány jól csengő szlogen, amivel könyveket próbálnak eladni nekünk. De mégis hogyan lehet másképp elérni az olvasót?

Elkészült a termék, leszállítottuk a terjesztőhöz, kint van a polcokon, és várjuk, hogy jöjjenek a vevők. Elképzelhető ugyan, hogy akkora szerencsénk van, hogy a könyvből készült film épp most került a mozikba, és a kötetet veszik, mint a cukrot. Ám ez a ritkábbik eset. És még ilyenkor is bőven van teendő.

A terjesztés és marketing során a könyv már nem annyira szellemi alkotás, mint inkább termék, amit el kell adni. Az író maga is termék, akit — ha még nem ismert — meg kell ismertetni az olvasókkal, az újabb kiadványokról pedig tájékoztatni kell a leendő vevőket. Az online világban egy kiadónak ma már igen sok lehetősége van terjesztenie híreit: a legkézenfekvőbb a saját honlap. Minél több információt adunk meg egy könyvről, annál inkább ösztönözzük vele a vásárlást, ezért érdemes pároldalas részletet is feltölteni a kiadványból. Ha már honlap, akkor vétek lenne kihagyni, hogy hírlevelet is küldjünk a feliratkozott olvasóknak. Létrehozhatunk Facebook-oldalt, blogokat, esetleg külön weboldalt a terméknek: a szerzőnek, a sorozatnak vagy magának a könyvnek. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy tudunk-e rendszeres tartalmat biztosítani, amivel elérjük, hogy az érdeklődők időről időre visszalátogassanak. Egy hónapok óta nem frissített oldal ugyanis azt a hatást keltheti, mintha a termék már elavult lenne.

És akkor még csak a viszonylag olcsó megoldásokról beszéltünk, merthogy itt is kell valaki, aki üzemelteti ezeket a fórumokat. A Facebook lehetőséget ad fizetős hirdetések elhelyezésére is, ami azért különösen jó, mert megadhatjuk, milyen korú, nemű és érdeklődési körű emberekhez szeretnénk eljutni. A bannerek esetében azonban csak a portált tudjuk megválasztani, ahol hirdetünk. A reklámok költsége igen változó lehet attól függően, hogy Google AdWords hirdetésről beszélünk, vagy éppen az Index címoldalán szeretnénk megjelenni.

Ennél valamivel költséghatékonyabb módszer a burkolt reklám. Ha sikerül elérni, hogy az MTI felvegye hírei közé legújabb könyvünk megjelenését, nyert ügyünk van. A regisztráció után ingyen átvehető hírek szinte még aznap képesek bejárni az egész online világot — ha kellően érdekesek. Ma már igen sok kulturális portál van, akikkel a kiadóknak érdemes jó kapcsolatot ápolniuk. Egy-egy recenziós példányért (értsd: ingyen könyv, ha írsz róla) a szerkesz­tőségek szívesen közölnek kritikákat. Ne feledjük: a negatív reklám is reklám!

A rádió és a tévé napjainkban leginkább az online és offline világ határán helyezhető el. Az árak miatt általában kevés kiadó hirdet a tévében, rádiót azonban még mindig elég sokan hallgatnak ahhoz, hogy érdemes legyen próbát tenni. És akkor még nem is beszéltünk a közlekedési eszközök környezetében elhelyezett plakátokról, hiszen a legtöbb ember nap mint nap utazik.

A DM levelek nagy része automatikusan a kukában landol, általában két-három százalékos vásárlói aránnyal szoktak számolni. Ezért nagyon meg kell gondolni, érdemes-e egyáltalán kifizetni az anyagköltséget és a postázást, és nem olcsóbb-e inkább megvásárolni egy e-mail adatbázist.

A magazinok, újságok offline környezetben is működnek, bár egyre jobban visszaszorulóban vannak. Sok könyves lap létezik, ahol hirdethetünk, de nagyon nehéz mérni a hatékonyságukat. Bár ez általánosságban elmondható a legtöbb reklámozási lehetőségről is. Számszerűen mérni csak azt tudjuk, hogy melyik oldalról hányan kattintanak át a honlapunkra. De hogy ebből lesz-e tényleges vásárlás vagy sem, azt már nehéz lekövetni.

A lényeg egyébként úgyis az, hogy valamilyen formában jussunk el a vásárlóhoz: hogy személyesen találkozunk-e vele valamelyik könyves rendezvényen vagy könyvbemutatón, levélben keressük-e meg, vagy csak kiposztoljuk újdonságainkat a Facebook-oldalunkra, az már részletkérdés. Azt meg nehéz megmondani, hogy ha a marketingmódszerek szélesebb spektrumából válogatnánk, vajon több könyvet tudnánk-e eladni.

A sorozat további részei

Könyvkiadói ki kicsoda
A kiadó és a szerző egymásra találása
A lektor, avagy a kézirat ítésze
A könyvkiadás lelke, a szerkesztő
A tipográfus, a könyv tervezője
A tördelő, a szöveg formázója
A korrektor, avagy a helyesírás őre
A könyv — nem csak festék és papír
A borítókészítés alkímiája
Mennyi az annyi?
A könyveladás rejtelmei

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr784732930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.