totaliber 2012.06.08. 07:00

Júniusi olvasnivaló

nemkonyv.JPGNemKönyv. Ne olvasd, csináld! Budapest, Manó Könyvek, 2012. 176.

Sokan úgy vásárolnak könyvet, hogy tüzetesen szemrevételezik: semmi karcolás, szamárfül vagy egyéb, használatra utaló jel ne legyen rajta. Persze, ha ajándéknak szánjuk, érthető. Engem azonban sose zavart, ha kicsit ütött-kopott, a boltban régóta hánykolódó példány került a kosaramba, majd a könyvespolcomra. A könyvtári könyveket pedig kifejezetten szeretem. Azokon érezni, hogy már sokaknak okoztak örömöt-bánatot, adtak erőt-útmutatást, tanítottak vagy éppen szórakoztattak. Az itt-ott aláhúzott mondatok, a néhol kicsit meggyűrődött lapok, a véletlenül odafröccsent folyadékcseppek okozta hullámok sokak számára mégis eretnekségnek tűnnek. Nem úgy a NemKönyv esetében. Végre egy könyv, ami pont arra van kitalálva, hogy mindent csináljunk vele, amit egy könyvvel nem „szabad”! A kötetben 86 utasítást találunk arra nézve, hogy milyen „bűnös” dolgot is tegyünk vele, többek között használjuk frizbiként, vagy trancsírozzunk széjjel egy oldalt. A könyv tehát megvásárlásakor még egyáltalán nincs kész — „használat” során nyeri el végleges formáját, így minden egyes darab egyedivé válik. És ha kedvünk támad ezt a folyamatot még le is videózni, majd elküldjük a szerkesztőknek, egy nyereményjátékon is részt vehetünk. (Nerina)

kazmer_es_huba.jpgBill Watterson: Kázmér és Huba képeskönyve lusta vasárnapokra. Fordította: Nikowitz Nóra. Újhartyán, Vad Virágok Könyvműhely, 2012. 128.

A HÉV-en utazva, ha a kezembe kerül az ingyenes napilap egy száma, az első dolgom, hogy az újság végén megnézem Kázmér és Huba aktuális kalandjait. És ezzel nem vagyok egyedül! A képregényekre szokás rétegműfajként tekinteni, azonban ez a sorozat biztosan nem az. A családi élet görbe tükre, néha kitekintve a tanári pályafutás rögös útjaira. Örök témák és élethelyzetek, amelyek időszerűek 2012-ben csakúgy, mint a kezdetekkor, 1985-ben. A Kázmér és Huba Gyűjtemény tizenegyedik tagjaként jelent meg Kázmér és Huba képeskönyve lusta vasárnapokra, amely az első öt kötet vasárnapi képsorait tartalmazza, kiegészítve egy tízoldalas, eddig még meg nem jelent történettel. Ideális ajándék gyereknek, felnőttnek egyaránt. Csak nehogy megtartsuk! (TataiTilde)

mesepszichologia.jpgKádár Annamária: Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2012. 376.

Emlékszel még, mi volt a kedvenc meséd gyerekkorodban? És azt meg tudnád mondani, miért volt pont az? Nem véletlen ugyanis, hogy egy kisgyerek miért éppen azt a mesét szereti annyira, miért azt akarja újra és újra hallani. Boldizsár Ildikó óta tudjuk, hogy a mesékkel gyógyítani lehet. Ő azonban nem a pszichológia felől közelít, hiszen meseterapeuta. Kádár Annamária munkássága éppen ezért újszerű, mert ő pszichológusként foglalkozik a mesék hatásával a gyerekekre. Könyvének első felében a pszichológiai irodalommal ismerteti meg az olvasókat könnyen érthető stílusban. A másik részbe pedig tíz olyan mesét gyűjtött össze, amiken keresztül a gyerekek az érzelmeiket tudatosíthatják, és megtanulhatják azokat kezelni. A digitális kor szülöttei számára talán még inkább fontos, hogy meséljenek nekik — és ne csak a tévében hallgassák-lássák —, mert a meseolvasás rítusa fejleszti az érzelmi intelligenciájukat, ezáltal segít sikeres felnőtté válniuk. (Nerina)

boszorkanyoskonyv.jpgKatherine Howe: A boszorkányoskönyv. Fordította: Sóvágó Katalin. Budapest, Gabo, 2012. 372.

A boszorkányokról különböző kép él az emberekben. A többség először a mesebeli lényeket idézi fel: van, akinek a Jancsi és Juliska vasorrú bábája jut eszébe, más a Hófehérke kezdetben csodaszép királynőjére gondol, bár ma már a Harry Potter-regények boszorkányai és varázslói is beugorhatnak. A történelemben és néprajzban jártasak Könyves Kálmán törvénykönyvére is hivatkozhatnak, amiben kijelenti, hogy strigák márpedig nincsenek. És ha már a strigák, e vitatott szerepű, olykor csodatévőnek, máskor vámpirikusnak tartott lények szóba kerültek, a magyar népi hiedelemvilágban a javasasszonyok is boszorkányoknak tekinthetők. Ha pedig gyógyítani tudtak, akkor rontani is, innen pedig már csak egy lépés a boszorkányperek korszaka, köztük is a leghíresebb: a salemi. A regény e perek időszakát idézi meg párhuzamos idősíkjaként a jelenben játszódó cselekménynek, amikor is a főhősnő, Connie Goodwin, a salemi boszorkányok leszármazottja elkezdi kutatni a múltját. Az izgalmasnak ígérkező krimi magyar változatának minőségét a fordító személye garantálja: a könyvet a Wessely László fordítói életműdíjjal kitüntetett Sóvágó Katalin fordította, aki számomra elsősorban Anne Rice kiváló adaptálójaként ismert. (Nerina)

gondolatok_az_elet_ertelmerol.JPGHankiss Elemér: A Nincsből a Van felé. Gondolatok az élet értelméről. Budapest, Osiris, 2012. 312.

A „Mi az élet értelme?” egy tipikusan olyan kérdés, amit legalább egyszer mindenki feltesz magának. Számos válasz merülhet fel bennünk: a boldogság, a szerelem, a gyermek, a munka-hivatás vagy éppen a 42. Vajon változhat a feleletünk a különböző életkorokban? Van egyáltalán olyan értelem, ami mindenkire egyaránt érvényes? A kötetben számos válaszadási kísérletnek lehetünk tanúi az elmúlt két-három évezredből, ami azt mutatja, az ember még mindig nem találta meg a megfelelőt. Az enyém most éppen Oscar Wilde gondolata: „Az élet értelme önmagunk kiteljesítése: hogy tökéletesen megvalósítsuk természetünket.” (Nerina)

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr824572421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.