Nerina 2012.01.04. 07:00

Vámpírakadémia

Lehet-e még újat, említésre érdemeset letenni az asztalra vámpírtémában? Miben más Richelle Mead sorozata? És miért vágjunk bele mégis, noha már kezdjük unni a vámpírokat?

Richelle Mead: Vámpírakadémia-sorozat. Budapest, Agave Könyvek, 2009—2011. Fordította: Farkas Veronika.
I. Vámpírakadémia. 2009. 236.
II. Dermesztő ölelés. 2010. 308.
III. A halál csókja. 2010. 324.
IV. Véreskü. 2010. 350.
V. Örök kötelék. 2010. 348.
VI. A végső áldozat. 2011. 426.

Korábbi írásunkban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, miért is olyan felkapott napjainkban a vámpírtéma. A 21. századi, önmegtartóztató vámpírok világát Stephenie Meyer alkotta meg, ezek közé illeszkedik be Richelle Mead Vámpírakadémia-sorozata is. Meadnél vannak a jó vámpírok (a morák), akik ugyan isznak emberi vért, de csak olyanokból, akik önként adják, és persze nem ölik meg áldozataikat; vannak a rossz vámpírok (a strigák), akik erkölcstelenek, és előszeretettel gyilkolásznak; és vannak a kettő közt lévő dampyrok, az emberek és morák egykori keveredéséből született faj, akik a morák védelmezői, testőrei. A szerző továbbá megspékeli a sztorit azzal, hogy a morák használni tudják az elemeket: a tüzet, a vizet, a földet, a levegőt és extraként a lelket. A morákat és dampyrokat együtt oktatják a vámpírakadémiákon 18 éves korukig, hogy aztán — lehetőségeik és kedvük szerint — a morák világában éljenek, vagy megpróbáljanak beilleszkedni az emberek közé. Az izgalmasnak ígérkező regényvilágban a szereplőket illetően természetesen megvannak a jól bevált sablonok: az akadémián tanuló Rose Hathaway szupererős dampyr amazon, aki legjobb barátnőjét, a különleges képességű mora lélekmágus Vaszilisza (Lissa) Dragomirt védelmezi, ugyanakkor menthetetlenül szerelmes tanárába, az orosz származású, istenként harcoló Dmitrij Belikovba.

Más fejében az élet

Lissa a lélek segítségével képes visszahozni a halottakat: mindez akkor derült ki, amikor egy autóbalesetben akaratán kívül felélesztette Rose-t. Ennek mellékhatásaként azonban kötelék alakult ki közöttük: Rose nemcsak képes érezni Lissa érzelmeit, hanem olykor át is tud ugrani a fejébe, hogy az ő szemén keresztül lássa a világot, sőt el tudja szívni belőle a lélek használata során felhalmozódott őrületet. A sorozat röviden a következőképpen foglalható össze: Rose célja megvédeni Lissát, megismerni a lelket mint elemet, feldolgozni a lélek okozta őrületet, időről időre helyrerakni saját és barátnője szerelmi életét, rendbe hozni a szüleivel való kapcsolatát, és persze megmenteni a világot — ezúttal a gonosz strigáktól.

A köteléknek köszönhetően a szerzőnek lehetősége van egyszerre két cselekményszálat vinni párhuzamosan: hol Rose életébe pillanthatunk bele, hol Lissa mindennapjait kísérhetjük figyelemmel. Mead alaposan kiaknázza ezt a módszert: nemcsak a történet szempontjából jelentős információkhoz jutunk, hanem Lissa gondolatait, érzelmeit is megismerhetjük. Az olvasóknak így két teljesen ellentétes jellemű karakterrel van lehetőségük azonosulni.

Emancipáció vámpírköntösben

Az első néhány kötetben döntően a középiskolás élményeket idéző akadémia a történet helyszíne, ahol Rose mind jobban belehabarodik tanárába, a fess Belikovba, míg végül megtörténik a lányok életében legnagyobb dolog: elveszíti a szüzességét. De hogy ne legyen olyan könnyű az élet, az írónő rögtön el is választja egymástól a szerelmeseket, így Rose kénytelen Oroszországba utazni. Az utóbbi években Amerika számára az arab világ lett a „főellenség”, Mead azonban még kitart a 20. század végi könyves-filmes hagyományoknál, miszerint a gonosz a távoli Ázsiában, jelen esetben a zordon Szibériában lakozik. Bár nekünk, magyaroknak annyira nincs azért messze az az oroszhon, de Szibériáról a mi kultúránknak is megvannak a maga „emlékei”.

A korunk emancipált nőjét megtestesítő Rose nemcsak öntudatos, független és okos, hanem szükség esetén harcba is mer szállni szerelmével. Jellemében a férfias oldal dominál: a problémáit logikával és fizikai erővel próbálja megoldani érzelmek helyett. Hiába válik azonban egyenrangúvá Dmitrijjel, férfi módszerekkel nőként nem győzhet a férfiak világában. A megoldást éppen ezért Lissa adja, hiszen ő menti meg Dmitrijt. Lissa tökéletes ellentéte Rose-nak: az anyaságot a hivatása mögé utasító dampyrral szemben ő képviseli a nőiséget, az adni tudást. Erre utal képessége is, a lélekmágusság, hiszen azáltal tud másokat gyógyítani, hogy saját lelkéből ad át egy darabkát. Ironikus módon ettől azonban kezd megőrülni. A sorozat végére a főhősnők jellemfejlődése nyomán a megoldást az jelenti, hogy sikerül egyensúlyba hozniuk a női és a férfi oldalt személyiségükben.

Magyarul megérteni

Érdemes még pár szóban kitérni a magyar kiadásra, ugyanis a szerkesztés és korrektúrázás hagy némi kívánnivalót maga után. Egy sikeres sorozat esetében elvárná az olvasó, hogy ha már az első pár kötetbe nem fektettek elég energiát a kiadó részéről, mert akkor még nem lehetett tudni, be fog-e futni, azért a végére nem ártott volna alaposabb munkát végezni. Itt most nem az olyan apróságokra gondolok, mint hogy az I—II. kötetben még Róza alakban becézgeti Dmitrij a főhősnőt, majd a III. könyvtől lemarad az ékezet, és Roza lesz belőle. Hogy szemezgessek pár bakit az utolsó kötetből: „Mi ketten soha nem működnénk együtt” (146.) — utasítja el Rose egy helyes dampyrfiú házassági ajánlatát; „…a fekete öltönyében, a pontosan ugyanolyan árnyalatú smaragdzöld ingében és nyakkendőjével” (168.) — na most ha ugyanolyan árnyalat, akkor az fekete, és nem smaragdzöld; „Még soha nem láttam Dmitrijt ilyen mélyen…” (183.) — hát, ha még egy kút mélyén lett volna, az rendben, de itt lelki válságról volt szó…

A mai kor lányregényének tekinthető sorozat elsősorban a középiskolás, egyetemista és fiatal felnőtt lányok, nők számára lehet izgalmas olvasmány — aki nyitott a vámpíros sztorikra, annak letehetetlen. Ettől függetlenül ne várjunk tőle szépirodalmi magasságokat, szórakoztató irodalomként olvasva azonban megállja a helyét.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr663517506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.