Nerina 2011.10.20. 09:15

Spirói antiutópia

„Olvassunk Spirót!” — ez a mondat lebegett a szemem előtt, mikor leemeltem a polcról a Feleségversenyt. Sárgászöld borító népi motívumos szegéllyel, piros, gyermekrajzszerű alakok, meg egy címer a gerincen. A hátlapon pedig egy részlet. Cigányháború? Kamatyadó? Itt valami nagyon nem stimmel.

Spiró György: Feleségverseny. Budapest, Magvető, 2009. 340.

Alternatív Magyarország

Budapest, Albertfalva. Ez idáig ismerős, megszokott. A „cigányok áttelepítése Békés megyébe” már ad okot némi gyanúra. Itt vajon egy rasszista irodalmár utópiájáról lesz szó? Aligha. Ahogy tovább olvasunk, a főhősnő, Vulnera Renáta, becenevén Rea gyermekkora rajzolódik ki előttünk. A nyomor, amiben élnek, a betörőként, illetve autótolvajként dolgozó két báty, a kurvaként ténykedő nővér, na meg a Kondorosi úti uszoda helyén nevelt parlagfűültetvény, ami a magyar állam legfőbb bevételi forrását adja… Mégis, bármennyire siralmas is a helyzet, Rea naiv és butuska szemén keresztül nézve ez a világ nem lesz más, mint önmaga paródiája, ahol szinte minden megtörténhet. Még a halottak is visszajönnek egyszer: így például Bátor néni, akit Bátor bácsi lógatott ki a nyolcadikról az ablakon, bizonyára túlélte a temetését, hiszen a tor után is főz valami finomat vacsorára.

A nemzetiségek közti gyűlölködés végletes megnyilvánulása az a jelenet, amikor a panelek lakóit maszkos fegyveresek az utcára toloncolják, majd bőr-, szem- és hajszín alapján kiválogatják közülük a „cigányokat”, akiket végül agyonlőnek. A ház falára pedig vérrel felmázolják: „cigánymentes övezet”. Nem sokkal később a környező házak falain is megjelenik ugyanez a felirat, vérpiros festékkel. A lakók aligha a fajgyűlölet ellen léptek fel e tettükkel, mintsem inkább magukat mentették. Nem derül ki, kik voltak tulajdonképpen a tettesek: akár lehettek cigány radikálisok is, akik így akarták a magyarokat provokálni. A rasszizmus kifigurázása felé mutat az is, hogy a kormánynak egyáltalán nem érdeke a cigányság megsemmisítése, hiszen a politikai cél az, hogy ne legyen béke. Békés megyében megalakul a cigány állam, Romanisztán, ahova a környező államok cigány lakóikat „átdobják” — ezzel a történelem során újabb szeletet szakítva ki Magyarországból.

Papucs politika

Maga a „parlamenti demokrácia” is valami felsőbb hatalom irányítása alatt működik, ahol a képviselők aszerint szavaznak, hogy mit mondanak nekik. De mit is várnánk az olyan nép fiai közül kikerülő politikusoktól, akik jutalmazás fejében mennek bármilyen ügy érdekében tüntetni? Hogy a kamatyadó elfogadtatásáról már ne is beszéljünk: az ellenzék azért szavazza meg, mert a miniszterelnök határozottan felszólal ellene. A kamatyadó ékes példája annak, miként próbálja a kormány a lehető legtöbb pénzt behajtani a néptől. Eszerint ugyanis minden 16 és 65 év közötti állampolgár köteles törvényben meghatározott számú kamaty (azaz szexuális aktus) után adót fizetni, függetlenül attól, hogy kamatyolt-e vagy sem. Az állam persze igazán kegyes, hiszen csak harmincéves kor után kell az adót megfizetni, addig kamatyadóhitelt biztosítanak — amit maguk is uzsorakamatnak neveznek, hiszen Európában sehol nincs ilyen magas kamatozású betét.

Az ország sorsáról egy kocsmában „ülésező” egyetemista társaság dönt, amikor is felvetik, hogy új államforma kellene: a Magyar Kommunista Királyság. A király természetesen nem lehet más, mint a korábbi királyok leszármazottja. Így hát titokban DNS-mintákat kezdenek gyűjteni, amíg rá nem találnak Krul József villanyszerelőre, aki a Jagelló-dinasztia génállományával rendelkezik. A leendő király a nép fia, „olyan átlagember”, ráadásul szereti az italt és a fiatal nőket. A látszólag ostoba III. Józsefet augusztus 20-án, a Duna jegén megkoronázzák, nem sokkal ezután az összes parlamenti képviselő és párttag rács mögött találja magát, a nép pedig Kegyes Jóság néven kezdi emlegetni a királyt. A jó szándékú uralkodó döntéshozatalra bevezeti a „magyar kocka” rendszerét, hiszen „a véletlen döntés sokkal jobb hatásfokú, mint bármilyen egyéb döntésfajta”. Vita után ugyanis 69,8% az esély a rossz döntésre, kockával azonban mindössze 50%.

 

 

A kockadöntés logója: a Rubik-kocka

 

 

A jövő fiataljai

Ha már király van, nem árt mellé egy királyné is. Erről szól a legújabb vetélkedő, a Feleségverseny, ahol Rea is indul a címért. A lány az ország ifjúságának megtestesítője: végtelenül naiv és buta, a valóságot szinte fel sem fogja, sőt inkább menekül belőle azáltal, hogy az iPodján kétféle csatornát hallgat egyszerre, és ezzel a gondolatait minél inkább eltompítja. Rea még azt sem képes felfogni, hogy a Feleségverseny csak játék, és a valóságban nem keresnek feleséget a királynak. Éppen e jellemvonásaival nyeri meg magának a közönséget a már-már tökéletes dr. Serbori Zsannával szemben, és válik belőle Regina Hungarissima. A vetélkedő nagyon is emlékeztet napjaink kibeszélő- és valóságshow-ira, ahol a néző hinni akar benne, hogy a szereplők a valóságban is olyanok, amilyennek a képernyőn látja őket.

Spiró könyvét csak az vegye kezébe, aki nem akarja komolyan venni. Ugyanakkor nagyon is komolyan kell venni, mert éles társadalomkritika bújik meg a szarkazmus mögött. Aki valamennyire is tisztában van a magyar történelemmel és a politikával, nagyon jól fog szórakozni olvasás közben, és a mai korra nézve elgondolkodtató párhuzamot vonhat a valósággal.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr893316828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.