Sorozatunk nyitó részében azt fejtegettük, vajon mi a nyomtatott könyvek jövője, és ez hogyan érinti a könyvszakma résztvevőit. Most egy kicsit speciálisabb területre evezünk: azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen sors vár a szótár- és lexikonkiadókra.

Ringathatjuk magunkat abba a romantikus reménybe, hogy a papíralapú szótár- és lexikonkiadás örök marad pusztán azért, mert több évszázados hagyománya van, és a lexikonok mindig is a tudás alapját jelentették. A valóság azonban az, hogy a XXI. század tízes éveire az információáramlás és az információk gyorsasága iránti éhség annyira felgyorsult, hogy a papíralapú lexikonok és a szótárak már pusztán az íróasztal és a könyvespolc közötti távolsággal elveszítették a versenyt online társaikkal szemben. A felhasználók túlnyomó többségét pedig az a tény is hidegen hagyja, hogy egy lexikon vagy egy szótár sokkal megbízhatóbb, pontosabb adatokat ad. Ma már szövegeinket szinte kizárólag elektronikusan hozzuk létre, így a számítógépbe könnyebb beírni a keresett szót, amire a másodperc töredéke alatt több találat születik, és az interneten fellelhető ismeretanyag, lexikális tudás legtöbbször elegendő is a felhasználó számára.

A nyomtatott szótár- és lexikonkiadás jövőjét nem nehéz megjósolni.

Néhány éve Balogh Ákos, a Libri Zrt. elnöke egy kiadványban a lexikonkiadást jelölte meg hobbiként, ami jól jellemzi a kialakult helyzetet. Ez a kiadási tevékenység az egyik legköltségesebb, akár az alkotói kör nagyságát, akár az extra papír miatti nyomdaköltség-többletet, akár a megtérülési idő hosszát nézzük. Az eladások már most olyan mértékben visszaestek, hogy a kiadóknak egyre nehezebb fenntartani ezeket az üzletágakat és a minőség mögé bújva árban is felvenni a versenyt az ingyenességgel. Az igazi kérdés ezért az, hogy a kiadók tudnak-e fordítani a helyzeten, és olyan formába önteni az általuk minőséginek, ellenőrzöttnek mondott tartalmat és mellé olyan szolgáltatásokat adni, amelyekért valakik — felhasználók vagy hirdetők — hajlandóak fizetni.

A kiadók látszólag „versenyelőnyben” vannak, hiszen az interneten ingyen fellelhető források (egy- és kétnyelvű szótárak, Wikipédia, blogok, fórumok stb.) megbízhatóságára egyelőre rásüthető a „bizonytalan” bélyeg, amely érvvel eladható a szerkesztett, megmunkált, strukturált szószerkezetű, koherens és a minimális hibát tartalmazó kiadványok néhány példánya. A versenyelőny azonban egyre fogy, így a kiadók mindenképpen abban lennének érdekeltek, hogy váltsanak, és végleg áttérjenek az elektronikus kiadásra. Ezt nagy, tradicionális lexikon- és szótárkiadók már meg is tették: a német Brockhaus szabad hozzáféréssel megnyitotta lexikonja internetes kiadását, az Oxford pedig bejelentette, hogy szótára következő kiadása már nem fog nyomtatásban megjelenni.

A helyzet mindenesetre gyorsan változik, azonnali reakciót kíván a piac, hiszen a mobiltechnológia napról napra fejlődik, a most felnövekvő generáció pedig már nem észlel és használ olyasmit, ami elérhetetlen mobiltelefonról vagy internetről. Éppen ezért az olyan lexikonoké és szótáraké — és így az őket közzétevőké — lehet a jövő, amelyek képesek a felhasználók kezében lévő eszköztől (számítógép, mobiltelefon, e-book olvasó vagy ezek bármely variációja) függetlenül kínálni a nyelv változásával együtt élő, folyamatosan frissülő termékeket. Az árazás terén pedig akkor okoskodnak jól, ha főképp az online hirdetési bevételekre alapozzák a modellt, és esetleg emellé alkalmazzák a többszintű árazást (a felhasználó nagyságától, vásárlóerejétől teszik függővé az árat, így pl. könyvtárak magasabb díjat fizetnek a szolgáltatásért, mint mondjuk egy egyedi felhasználó).

Minden más esetben csak hobbi marad a szótár- és lexikonkiadás.

A bejegyzés trackback címe:

https://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr23313864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.