intim_relativitaselmelet.jpgAz ambivalens cím magában hordozza az egész kötet alapkoncepcióját: vajon lehet-e az érzelmekről a tudomány kimért, rideg objektívségével írni. Az egymáshoz csak tematikájában kap­cso­lódó tizenhét történet erre tesz kísérletet, és meglepő eredmény születik.

Janusz L. Wiśniewski: Intim relativitáselmélet. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Budapest, Typotex, 2013. 124.

Noha az Intim relativitáselmélet egyes szám első személyű elbeszélője jó lehetőséget adna arra, hogy általa érzelmeket közvetítsen az író, ez a mesélő mégis inkább kívülálló, távolságtartó, aki nem értékel, nem ítélkezik, és ritkán jelenik meg teljes valójában, akkor is csak az események távoli szemlélőjeként. A történetek éppen ettől a távolságtartástól hatnak elemi erővel az olvasóra. Az érzelmeket ugyanis nem készen kapjuk, hanem magunk fejtjük föl a szereplők viselkedése alapján.

Napjainkban fölöttébb népszerűek azok a könyvek, amelyek a boldogsághoz vezető utat hivatottak kijelölni. Bagdy Emőke műve korántsem kövezi ki számunkra ezt az utat, mindössze jelzőtáblákat ad, amerre szerinte érdemes lehet elindulni.

hogyan_lehetnenk_boldogabbak.jpgBagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2010. 254.

Bagdy Emőke kötete hat válogatott írásból és előadásból áll, így mindegyik fejezet kicsit más szemszögből járja körül a boldog­­ság­keresés kérdését. Olvashatunk itt konkrét ötleteket, hogy mitől lehetünk boldogabbak (többek közt adjunk hálát, legyünk optimisták, és gyakoroljuk az altruizmust), de elméleti írást is arról, mennyire meghatározóak egy felnőtt számára a kisgyermekkorban átélt élmények. Most elsősorban a párkapcsolattal és gyermek­vállalással foglalkozó részeken szeretnék egy kicsit elidőzni.

_jeva 2013.08.21. 07:00

Pereg a könyvajánló

book-fight.jpgNehogy már kis videofilmekkel ajánljanak könyveket! A könyv az szöveg, a könyvet kézbe kell venni, bele kell lapozni. A könyv­ről könyvajánlót kell írni és olvasni. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a következő sorokban előforduló képzavarok megzavarhatják a lelki nyugalmukat!

Manapság mindenki ír. Szellemírók segítségével még az is, aki nem tud. A szerzők tehát sokan vannak, hozzájuk képest csak egy hajszál­nyival kisebb a könyvkiadók csapata. Szimpla matematika: a sok könyvet el kell adni. Az olvasóknak meg az olvasnivaló kiválasztását segítő praktikák kellenek.

Videós könyvajánlók (a book trailert, magyarítva könyvtrailert a továbbiakban – kísérleti jelleggel – csak azért is így fogjuk hívni) régóta vannak. Kezdetleges változatukban a szerző vagy rajongók beszélnek a könyvről. A nagykanizsai helyi tévé és a könyvtár együttműködésében például bizonyos rendszerességgel egy könyvtáros, természetesen könyvektől roskadozó polcokkal körülvéve, ajánlja aktuális kedvencét, ajánlóját pedig nem ritkán nagykanizsai vonatkozásokkal színesíti.

a_feher_tigris.JPGSzokatlanul hangozhat annak, akinek Lázár Ervinről elsősorban Mikkamakka és Zsebenci Klopédia virágzó galagonyabokorsága jut eszébe, pedig nagyjából erről szól a mester egyetlen regénye, a hazai mágikus realizmus fontos műve: A fehér tigris. Spoiler alert.

Lázár Ervin: A fehér tigris. Budapest, Osiris, 2006. 172.

Volt egyszer egy város, élt abban egy Makos Gábor nevű hivatalnok. Egy napon nyomába szegődött egy fehér tigris, és nem tágított mellőle. A város lakói minden eszközzel próbálták elpusztítani, de az állaton nem fogott a fegyver. Bár leste parancsait, állandó jelenlétével szükségszerűen remeteéletre ítélte gazdáját, aki hamarosan megelégelte a visszavonultságot, és önjelölt igazságtevőként tisztogatni kezdett a városban. A város lakói kezdetben szinte arctalan statiszták, a történet hátterét adják, jelentőségük a főhős hanyatlásával párhuzamosan folymatosan növekszik. Különösen fontos szerep jut a nőknek, különösen Szolga Erzsébetnek, aki a folyton adó, önfeláldozó nő archetípusa.

page_not_found.jpgBár az e-könyvek használt állapota nehezen értelmezhető, sőt egyenesen mosolyt fakasztó, azért gyorsan és főleg poénból hagyjuk átfutni agyunkon a fizikai kopás jeleinek nyilvánvaló hiányát: szamárfülek, hiányzó oldalak, széteső belív nincsenek,  az összefirkálást (a megjegy­zé­seket) könnyű leválasztani a törzs­szö­vegről. A témához illő komolysághoz visszatérve: az e-könyvek viszonteladási folyamatát természetesen az olvasási jogok átadá­sában kell értelmeznünk. Pontosan úgy, mint a hagyomá­nyos használt könyvek esetén.

A „minap” az Amazon elgondolkodott, mi lenne, ha a használt e-könyvek másodforgalmát is kézbe venné. Az e-világban kósza ötlet nincs: természetesen engedélyt szerzett, hogy a kiolvasott e-könyvek régi tulajdonostól új tulajdonoshoz történő jogszerű átkerülését segítse.

_sven 2013.08.09. 07:00

Ismerjük meg: Urai Erika

tejjel_ettem_a_kasat.jpgBár a hazai könyvszakma nagy alakja, szélesebb körben talán nem cseng olyan ismerősen Urai Erika neve. Az idén nyolcvanhárom éves grafikus nevéhez több mint 1200 borító, kötésterv és könyvillusztráció fűződik. Szép termés.

Urai Erika 1945-től Jaschik Álmos jó hírű magániskolájában tanult grafikát Budapesten. Jaschik tanári egyénisége és enciklopédikus alapossága egész életre szóló útravalót jelentettek számára, melynek köszönhetően később könnyedén illusztrált néprajzi, szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegeket egyaránt. Képzőművészeti tanulmányait követően rövid ideig művészettörténetet, néprajzot és régészetet hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd öt évig a Földtani Intézet alkalmazásában állt grafikusként.

homokban_olvasas.jpgAz olvasás felnőttkorra – jó esetben – olyan készséggé válik, mint a beszéd. Nem gondolkozunk rajta, hogyan csináljuk, csak műkö­dik. Peregnek szemünk előtt a betűk, pereg a film. A belső. A be­tűkből szavak lesznek, a szavakat pillanatok alatt értelmezzük, azok gondolatokká válnak, és különböző asszociációk indulnak útnak egy-egy olvasmányélmény hatására, ami már teljesen egyéni, függően a múltbéli tapasztalatainktól, a személyisé­günktől, korábbi könyvélményeinktől és még ezer dologtól.

Nálunk a Rémusz bácsi meséi volt a betegkönyv: mindig ezt hall­gattam, amikor nem éreztem jól magam. Ennek ellenére szerettem ezeket a meséket, amik a Nyúlról és a Rókáról szóltak. A szurokbaba című részben a ravasz Róka egy ember formájúra gyúrt szurok­bábuval próbálja meg lépre csalni az okos Nyulat. Azt a jelenetet, amikor a Nyúl viaskodik a szurokkal, mert nem tetszik neki, hogy az nem fogadta a köszönését, én mindig az óvodám előtti árokparton képzeltem el. Amikor évek múlva ismét elém került ez a mese­könyv, a történetre már kevésbé, de az „árokparti jelenetre” tökéletesen emlékeztem.

6 komment

Címkék: olvasás mese

Nerina 2013.08.02. 07:00

Embert olvasmányáról

angol_kozmondasok.jpgMíg az angoloknál Szerencse Úrhölgy kopogtat az ajtón (Lady Luck is knocking at the door.), addig nálunk a szerencse mosolyog rá valakire. Angol–magyar közmondásokból szemezgettünk – természetesen könyves témában.

Nagy György: Angol közmondások. 2000 angol közmondás, szólás és szállóige fordítása és magyar megfelelője. Budapest, Tinta, 2013. 256.

Samuel Johnson (1780 körül) óta tudjuk, hogy a nyelv a gondolat öltözéke (Language is the dress of thought.). Nincs ez másként az angolban sem – de nem mindegy, hogyan ruházzuk fel mondanivalónkat. A közmondások mindig is segítettek színesebben, képekben beszélni, arról nem is szólva, hogy a közmondás hosszú élet­tapasztalat egy rövid mondatba foglalva (Proverbs are long life experiences, told in one short sentence.).

Az Angol közmondások kötet nemcsak az angolul jól tudóknak kedvez, hiszen a kifejezések magyar fordítását és magyarázatát is olvashatjuk, hanem a fordítóknak is jól jöhet, mivel – amennyiben létezik – hasonló magyar formákat is felsorakoztat. A tipográfia áttekinthető, a jelmagyarázatot minden oldal alján megtaláljuk, tehát akár az előszó is kihagyható – bár a magyar mellett angol nyelven is szerepel, így nyelvgyakorlásnak sem utolsó.

…és nem abban az értelemben, hogy megfilmesítenek egy regényt, hanem amikor a könyv vagy a „könyvcsinálók” mint szereplők jelennek meg kisebb-nagyobb mélységben egy történet során, az gyakran görbe tükröt tart a könyves szakma elé, néha pedig puszta klisé. Mint a mindig szigorú, állig begombolt blúzú, szemüveges-kontyos könyvtáros.

A könyvtár amúgy is gyakran megjelenik a filmvásznon a tudás impozáns tárházaként, ahová a főhős jár kutakodni, és ahol az olvasók gyakran nem e világon élő antihősök.

A múmia-filmekben – amiket természetesen nem a magvas tartalo­mért nézünk, ha nézünk – az első rész könyvtáros hölgyeménye is van annyira sztereotip, hogy az ember biztos lehet a száznyolcvan fokos fordulatban, de ez egy horror (?) fantasy. Amerikai.

a_mumia.jpg

Az Indiana Jones-filmek mindenen átívelő tanulsága is az, hogy az élet a könyveken túl kezdődik. Még ha könyvek nélkül nem is nagyon lesz professzor senkiből. Ahogy Dr. Jones tanácsolta egy diákjának, miután bemotorozott a Yale Egyetem könyvtárába: „Ha jó régész szeretne lenni, akkor mozduljon ki a könyvtárból”.

Szólj hozzá!

Címkék: film

Könyvkiadás a gyakorlatban 4.

jutai_peter.jpgA jó kézirat felkutatása nem könnyű feladat, de hogy a fellelt mű szakmailag is megfelel-e a követelményeknek, azt sokszor egy lektor segít megítélni. Jutai Péter tördelővel, fordítóval és nem utolsósorban lektorral beszélgettünk a lektorálás mibenlétéről és fontosságáról.

TotáLiber: A könyvkiadás szereplői között a lektor az, akit többnyire külsős szereplőként kérnek föl a kiadók. Mivel foglalkozol, amikor nem lektorálsz?

Jutai Péter: Tördelek és fordítok. Nem feltétlenül könyveket, hanem bármilyen egyéb, általam ismert területről szakszövegeket, honlapokra szöveget, használati utasítást és így tovább.

TL: Hogy lesz valakiből lektor? Milyen tudásra van szükség ahhoz, hogy valakit felkérjenek lektorálni? Lehet ezt valahol tanulni?

JP: Csak olyan témában kérnek fel, amihez a végzettségemnél vagy érdeklődési körömnél fogva értek. Ez azt jelenti, hogy történelem­mel, nyelvészettel, zenével kapcsolatos munkákat kell átolvasnom, és aztán javaslatot tennem. Legalábbis elméletben. A valóság ezzel szemben az, hogy a kiadók egyetlen egyszer fogadták el a szak­véleményemet, és az összes többi esetben akkor is kiadták az általam fércmunkának tartott könyvet, ha naponta könyörögtem nekik a könyv olvasása közben, hogy ne adják ki, mert rossz fényt vet a kiadóra egy ilyen silány munka megjelentetése.