totaliber 2013.07.05. 07:00

Távol a szemtől

ugy_a_foldon_is.JPGJó könyvet sem könnyű találni, a szép könyv meg még ritkább. A szép könyv – mint az élet – fájdalomban és vérben születik, és könnyek közt ér véget. A szép könyv nem kitalált történet, nem valamiféle szellemes sztori, hanem maga a valóság. Nem andalít és simo­gat, hanem megmarkolja és megszorítja a szíved.

Davide Enia: Úgy a földön is. Fordította: Gács Éva. Budapest, Libri, 2013. 430.

Pont ilyen Davide Enia 1974-es születésű szicíliai rendező, színész, író Úgy a földön is című regénye, amelynek már zseniális kétértelmű, beszélő címé­nél felszisszen az ember: ha nekem egyszer ilyen jutna az eszembe! Ez nem az a könyv, amit le sem tud tenni a lelkes olvasó, hanem az, amelyiknek minden oldala után elátkozza a percet, amikor a kezébe vette és beleolvasott, mert tudja, nem szabadulhat, beszorult a ring köteléhez, egyik gyomrost a másik után szedi be… és mégis.

Enia megírta saját családja történetét úgy, hogy még a rokonai nevét sem változtatta meg. Egy szicíliai család ötven évét a 20. század végén. Olyan világot, ahol évszázadok óta nincs rend, nincsenek szabályok, halott az erkölcs. Ahol a nyers erő mindig legyőzi a gyengébbet, akkor is, ha az igazságtalan. Ahol a vér és az erőszak az úr, mint a dzsungelben. Ahol ölsz, vagy megölnek. Ahol a nőt nem meghódítják, hanem megszerzik. Az élet értéktelen, a test, a hús orgiája tombol, a szellem rejtőzik. És mégis, a káoszból születik a szépség, és mi ezt ökölbe szorított kézzel izgulhatjuk végig.

A család férfi tagjai ökölvívók. Generációról generációra a nyo­morban, a mocsokban utat tör a tehetség, újjászületik a legenda. Ketten az országos döntőig jutnak, ahol, mint tragikus hősök, végzetszerűen elbuknak. És elérkezik a legkisebb fiú ideje.

Ebben az Európától elzárt és a maffia által túszul ejtett vérgőzös világban – távol a szemtől és távol a szívtől, ahogy a szicíliai mon­dás tartja – a boksz megteremti az esélyét a rendnek, a szabályok szerinti küzdésnek. Az önfeláldozás, a hősiesség értelmet nyer. Feltárul egy másik világ, ahol a lélek és a szív az úr, a test csak a szolgája.

Egy „komoly” könyvajánlóban el lehetne mondani, hogy ez egy kortárs családregény vagy fejlődésregény, amelyben a jellem kiteljesedését követhetjük végig; hogy mozaikként, szinte film­szerűen villannak fel a jelenetek. Hogy a könyv a modern olasz regény sikerét hozta a tengeren innen és túl. De mindez nem számít. Ami fontos, hogy olyat kapunk, hogy megemlegetjük!

(hézag)

A bejegyzés trackback címe:

http://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr765391410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.