2013.06.20. 07:00
Könyvrestanciáink
Az amerikai könyves portál, a Book Riot nemrégiben arra kérte az olvasókat, írják meg, melyek azok a művek, amiket mindig is el akartak olvasni, csak hát valamilyen oknál fogva sosem jutottak el a megvalósításig. Érdekes lista született.
Restanciák márpedig vannak. Az élet minden területén. Miért lenne pont az olvasás kivétel? Mindenkinek ismerős lehet az élmény, amikor a feladat ott „figyel” körülöttünk, mi pedig próbáljuk elhessegetni. Könyvet, pláne regényt olvasni – szerencsés esetben – ritkán jelent nemszeretem feladatot, az évek során mégis „képződik” szinte minden aktív olvasó életében egy olyan könyvlista, aminek az abszolválása a távoli jövőbe vész. Évek hosszú halogatását pedig már nehéz pusztán az időhiányra fogni – mi lehet tehát az ok, amiért bizonyos írásokat nagyon el akarunk olvasni, mégsem sikerül soha?
A bevezetőben említett internetes oldal felhívására 358 olvasó válaszolt, a felmérés tehát korántsem reprezentatív, tekintsük mi is amolyan „házi érdeklődésnek”, az eredményt pedig gondolatébresztőnek. A 358 válaszadó 383 könyvcímet adott meg. Sokan említették tehát ugyanazokat a műveket, és számos írást sorolt fel csupán egy-egy (reménybeli) olvasó. Mi most szemezgessünk abból a húsz alkotásból, amit a legtöbben igyekeznek hosszú idő óta becserkészni:
1. Lev Tolsztoj: Háború és béke (51 említés)
2. Lev Tolsztoj: Anna Karenina
3. James Joyce: Ulysses
4. Herman Melville: Moby Dick
6. J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura
8. Victor Hugo: A nyomorultak
9. Jane Austen: Büszkeség és balítélet
10. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
11. Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában
12. Vladimir Nabokov: Lolita
13. Margaret Mitchell: Elfújta a szél
15. Biblia
16. Charlotte Brontë: Jane Eyre
17. Gabriel García Márquez: Száz év magány
18. Joseph Heller: A 22-es csapdája
20. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (9 említés)
Látható, hogy a lista elsősorban klasszikus, mondhatni veretes, „nehéz” olvasmányokból áll, amik nagy részével még az iskolában találkozunk – általában túl korán. Ekkor gyakorta egy rövidített tartalom is megteszi, hogy elmondhassuk: olvastuk az adott regényt, de úgy tűnik, idővel ránk tör a bűntudat – ha nem is dosztojevszkiji mélységben –, hogy alaposabban megismerjük az írást. Aztán itt vannak azok a regények is, amikből az elmúlt évek során film készült, s talán a moziélmény ébresztett egyelőre még leküzdhető vágyakat az eredeti forrás iránt. De az is lehet, hogy mindez csak okoskodás, és valójában túl kicsi a merítés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni ebből a felmérésből. Különösen annak tudatában, hogy a legtöbbször említett írások közül sok rajta van egy másik listán is: a Riot-olvasók 50 kedvenc regénye listáján…
Ettől még azonban az alapgondolat igaz: restanciák márpedig vannak. Az élet minden területén.
Kinek milyen könyvelmaradásai vannak és miért?
Forrás
Rebecca Joines Schinsky: 19 Books You’ve Been Meaning to Read FOREVER
A kép forrása
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gerberus 2013.06.21. 01:30:02
zsurzsenka 2013.06.21. 04:58:06
Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2013.06.21. 08:03:21
Itt:
"Mi most szemezgessünk abból a húsz alkotásból, amit a legtöbben igyekeznek hosszú idő óta becserkészni:"
Ez számomra is azt jelenti, hogy "megpróbálja megszerezni", "vadászik rá" (de nem sikerül)...
És, amilyen pechetek van az Index ajánlója is pont ezt emelte ki: " Milyen könyveket olvasnál?
Ez az a húsz alkotás, amit a legtöbben igyekeznek hosszú idő óta becserkészni."
Persze fentebb ott van a jó megfogalmazás, hogy "melyek azok a művek, amiket mindig is el akartak olvasni, csak hát valamilyen oknál fogva sosem jutottak el a megvalósításig."
Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2013.06.21. 09:00:15
TataiTilde 2013.06.21. 09:03:36
Mi a manó 2013.06.21. 11:41:44
Aztán elkezdtem a Háború és békét amit azóta sem fejeztem be és így jártam a Nyomorultakkal is. Megjegyzem nem az első 50 oldal után.
Lehet, h bennem volt a hiba, de egyszerűen nem kötött le és 10 évvel később is úgy vagyok, h nem érdekel.
Ahogy Bibliát sem olvasgatok a szabadidőmben.
Jane Eyre viszont bejött és szerettem is olvasni továbbá a Gyűrűk Urát.
Ma már kizárólag krimit de rég volt olyan, h befejezve a könyvet jött a posztkatarzisos üldögélés pár percig.... Legutóbb talán Remarque
sztrugackij 2013.06.24. 09:54:39
sztrugackij 2013.06.24. 09:59:24
Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2013.06.26. 21:39:00
Ugorj neki szerintem, de először a Szentkuthy-félének, ami lehet, hogy nem egészen szöveghű, de sokkal ötletesebb, mint az új fordítás. Joyce úgyse fordítható pontosan, vagy egyáltalán... A Finnegant eddig még nem tudták, most állítólag csinálja egy nő, de vannak kétségeim.