A kézműves technikák újraélesztéséről már sok szó esett. Mondhatnánk, a köny­vészeti ritkaságoké a jövő. Ilyen a japán hajtás is: elég a vágási oldalt vágatlanul hagyni, és máris kész a könyvkülönlegesség.

A japán hajtás egy régi, (nálunk) már-már kihalófélben lévő könyvészeti technika, melynek lényege, hogy az íveket vissza­hajtják, így a könyv vágási oldala tulajdonképpen vágatlan marad. Az eredeti japán eljárás, a fukuro-toi szerint mind a szöveg, mind pedig az illusztráció fadúcos nyomás útján került a papírra. A visszahajtás segítségével időt takarítottak meg, hiszen a nyom­tatás folytatásához nem kellett kivárni az első nyomat száradását, majd megfordítani az ívet. A félbehajtott íveket aztán lefűzték, így üres tasakok keletkeztek az oldalak között.

Napjainkban elsősorban kisebb terjedelmű, exkluzív kötetekhez használatos eljárás, melyek a hajtás révén dupla vastagságúak lesznek. Ha jól meggondoljuk, oldalszaporításról van szó. Hogyan lehet tíz verset kötetté duzzasztani? Mégis, amikor kézbe vesszük, rájövünk, nem szemfényvesztés: a papírvastagság rangot ad a könyvnek, albumszerűvé teszi. Ha valaki erre a (nyilvánvalóan többletköltséggel járó) technikára vetemedik, a végeredmény érdekében személyesen beszéljen a könyvkötőkkel. Szinte biztos, hogy minden nyomdában és kötészetben el kell magyarázni a kollégáknak, hogy mire gondolunk, miért kell a könyvet csak fejben és lábban megvágni, és hogy ez miért jó.

Az egésznek L. Simon László Japán hajtás című verseskötete (Budapest, Kortárs Kiadó, 2008. 64) apropóján néztem utána. A könyvet ugyanis használati utasítás nélkül nehéz értelmezni. L. Simon megragadta a technika adta lehetőséget, és a visszahajtott ívekre, a versek mögé saját fotóit nyomtatta. Látjuk, hogy van valami a szöveg alatt, de a visszahajtás miatt a kép igazán csak akkor mutatja meg magát, ha bekukucskálunk a résen – így persze még nagyobb a kísértés arra, hogy nekiessünk egy késsel, és a visszahajtás mentén felvágjuk az íveket. Aki türelmetlenségében erre vetemedik, kettémetszi a képeket, ezáltal élvezhetetlenné teszi, elrontja a könyvet. Jó kis fricska ez a képek és a kukucskálás korában.

A kötetben tartalom és forma érdekes összhangja valósul meg. Szép Magyar Könyv Díjjal és a Nyomda- és Papíripari Szövetség Pro Typographia díjával jutalmazták.

Forrás

Ashley Houston: From the Collection: Japanese fairy tales. More to Explore. The Fort Collins Museum & Discovery Science Center Blog. 2010. 07. 2.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.