Gyerekkönyvfronton a helyzet változatlan. Majdnem minden van. Jó, hogy virágzik a kortárs meseirodalom és illusztrátoraink is kényeztetnek minket. Szerettem volna egy újragondolt Piroska és a farkast is találni, ami nem sikerült. Panaszra persze nincs ok. Ötféle könyv következik gyerekeknek.

Nyulász Péter: A baba bab. (Schall Eszter grafikáival.) Budakeszi, Betűtészta Kiadó, 2011. 32.

Már kimondani is jó: se eleje, se vége. A babák abababababáját minden szülő ismeri. Nyulász Péter sem új név, versikéi, találós kérdései nagy sikernek örvendenek. Schall Eszter rajzai természetes köntösbe bújtatják a kötetben található tizenöt ősi-új mondókát. A borítón látható 100% Budakeszi pecsét tanúskodik arról, hogy igazán környezettudatos mondókás könyvet tartunk a kezünkben: tudniillik az író, az illusztrátor, a nyomda és a kiadó is Budakeszin él és dolgozik. Ráadásul a logopédusok is el vannak ragadtatva. Mi kell még?

Barabás Zsófi, Moizer Zsuzsa: Mindenki tud rajzolni — Óvodás foglalkoztató. Budapest, Scolar, 2012. 160.

Nem mesekönyv, inkább rajzos foglalkoztató. A két fiatal képző­művész alkotó Cicu cica, Alba hercegnő és egy labirintusszörny mellé hívja szerzőtársnak az ifjúságot. Az ajánlás szerint (mely valószínűleg a legfrappánsabb, amit életemben hallottam) „egyrészt olyan gyerekeknek készült, akik szeretnek rajzolni, másrészt olyanoknak, akik még nem szeretnek”. Jó szöveg. Belelapozva el is hiszem, hogy akárki szívesen belefirkál, mert a rajzok nyitottak, élők. Teljesek, mégis befejezetlenek. A könyv bemutatója is alkotóházzá „fajult”, a gyerekek szemmel láthatóan nagyon szerették. A fejlesztő pedagógusok ódákat zengenek. A vagány grafikákból a Scolar ízelítőt is mutat.

Annelore Parot: Kimonók. Fordította: Dian Viktória. Budapest, Móra, 2011. 27.

Ezzel picit bajban vagyok, mert tartalmilag kicsiknek készült, kivitelezésében viszont inkább album. Félteném. A könyvet. A gyerektől. Nem véletlen, hogy a kiadó sem jelölt meg életkort. Már-már popup: kihajlik, behajlik, áthajlik. A matrjoskáknál lényegesen nagyobb múltra visszatekintő japán fababák, a kokesik világába repít minket: kimonók, legyezők, hagyományos és modern minták — japán kultúrtörténet dióhéjban. Nem csak illusztrál, mesél, feladványok is vannak benne. Leginkább családi könyvnek mondanám, együtt üljünk le hozzá! A Móra kedvez az online vásárlónak, lapozzunk csak bele! Ha valaki beleszeretett, van egy testvére is, a Jumi. Ezek ketten a Kokeshi sorozat részei.

Annie M. G. Schmidt: Titi a toronyház tetején. Fordította: Czibere Mária. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2012. 115.

A Pozsonyi Pagony 5—10 éves korú gyerekeknek ajánlja a holland írónő klasszikusát Titiről, a nehéz sorsú kisfiúról, aki egyébként észre sem veszi, hogy nehéz sorsú. Daruskocsi­jával segíti a bajbajutottakat, így hamar barátokat szerez, és végül még a tengerpartra is eljut. Fiep Westendorp rajzai, túlzás nélkül mondhatom, imádni valóak. Igazából a szerzőpáros másik nagy klasszikusát, a Jiep és Janekét várom. Úgy hallom, előkészületben van a Titi-sorozat másik két részével együtt.

Szécsi Noémi: Mandragóra utca 7. Budapest, Európa, 2012. 292.

Mi jár 2012-ben egy tízéves forma nagylány fejében, amikor egyedül kell hazaballagnia sötétedés után Budapest utcáin át az üres lakásba? A történet varázslatos — ráadásul tündék és koboldok nélkül, ami manapság nem kis szó. Aki nem hiszi, járjon utána itt. Még mindig meg­dobog­tatja a szívemet a flexi kötés, de kicsit csalódás, hogy nem cérnafűzött. Csak óvatosan mertem kinyitni, mert láthatóan elég repedős a ragasztás. 10—14 éves korig ajánlják, de repedős ragasztás ide vagy oda, magamnak is ezt kértem karácsonyra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.