2012.11.30. 07:00
Művészetet mindenkinek!
Az album aztán igazán ajándék műfaj. A frissek közül válogattam: komolyat, könnyedebbet, klasszikust és kortárst, a kultúrsznobtól az utcagyerekig — mindenkinek.
Daniel Arasse: Művész a műben. Analitikus ikonográfiai esszék. Fordította: Pataki Pál, Vári Erzsébet, Várkonyi Benedek. Budapest, Typotex, 2012. 256.
Tudjuk, hogy nem illik a műben a művészt keresni, hiszen amint útjára indul, önmagában értelmezendő. Mégis-mégis tudjuk, hogy valahol benne van a Mózesben Michelangelo, a Noé részegségében Bellini, A Bölcsesség allegóriájában Tiziano, a Prométheusz mítoszában Piero di Cosimo, és még sorolhatnánk, hogy mi mindenben ki mindenki. Miként viselik magukon a fenti művek alkotóik személyiségjegyeit? A kíváncsiságot nehéz legyőzni, a könyv azoknak íródott, akik nem is akarják. A francia művészettörténész harmadik kötete a Typotex Képfilozófiák sorozatában.
Hegyi Ibolya: Az idő szövete. Az európai tradíciójú szövött kárpit metamorfózisai. Budapest, Scolar, 2012. 160.
Ahogy mondani szokás, rendkívül szép kiállítású könyvről van szó. Az illusztrációk elkalauzolnak bennünket a 4. századi kopt Egyiptomtól a középkori Európán és a prekolumbián Perun keresztül egészen napjainkig. Megtudhatjuk, hogy a kárpitszövés szinte mindenkor és mindenhol jelen volt, ám csak a 19. században, az Arts and Crafts mozgalomnak köszönhetően vált önálló művészeti ággá. A kötet tulajdonképpen a szerző doktori értekezése, tehát igen elmélyült munka. Szuper, hogy a Scolar publikálási lehetőséget ad a kutatóknak, így szélesebb közönséghez is eljuthatnak az eddig dolgozószobák és egyetemi tanácstermek falai közé szorított művek.
Christopher Dell: Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje. Fordította: Árokszállásy Zoltán. Budapest, Corvina, 2010. 192.
Nyakunkon a trollok és a vámpírok, ki ne szeretné manapság a szörnyszülötteket? Ez itt egy szép kis gyűjtemény: farkasemberek, kutyafejű istenek, földönkívüliek, óriások és démonok a világ minden tájáról, az emberemlékezet kezdetétől, egy kötetben. Minden idők legborzasztóbb teremtményeinek taxonómiája, melyet Christopher Dell művészettörténész ad közre komoly szakértelemmel, ám igen élményszerűen. A képeken túl részletesen megismerhetjük képzeletünk sötét teremtményeinek táplálkozási szokásait, gyenge pontjait és ügyes-bajos dolgait is.
Kasza Gábor, Szabó Lajos: Kozák Lajos fotográfiák. Budapest, Kossuth Kiadó, 2012. 80.
Válogatás egy méltatlanul feledésbe merült (nem csak) sportfotós képeiből. Kozák Lajos Kertész és Brassai kortársa volt, főként a két világháború közötti időszakban alkotott, ’45 után szinte kizárólag sportfotókat készített, s 1975-ben bekövetkezett halála után majdnem feledésbe merült. Szerencsére csak majdnem, hisz felfedezése éppen most zajlik. Ennek első mérföldköve ez az elegáns album.
Banksy: Wall and Piece. A fal adja a másikat. Fordította: Simon Bence. Gabo, 2012. 240.
„A szerzői jog a gyengék fegyvere”. Ki mer ilyet mondani pont a copyrightoldal kellős közepén?! Ki más, mint Banksy, aki politikai és társadalmi fricskáival befirkálta a graffitit a kortárs képzőművészeti kánonba. Azt csinálja, amit itthon az MKKP, csak ő hamarabb kezdte. A láthatatlan ember két éve még filmet is csinált Exit Through the Gift Shop címmel, többek közt magáról, persze azt is arc nélkül. Munkái főként utcákat, falakat, hidakat díszítenek szerte a világon, de hozzányúlt már szobrokhoz, festményekhez is. Nem túlzás: korszakos művészről beszélünk. Magyarul ez az első albuma.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.