Frederic Beigbeder: Francia regény. Fordította: Tótfalusi Ágnes. Budapest, Európa, 2012. 260.

A borítója fogott meg, pedig nem is szeretem a sárgát. Azt meg pláne nem, ha sokféle betűtípus egyszerre gyönyörködtet. Nos, ennek a könyvnek sárga a védő­borí­tója, s cirka ötféle betűtípust számlálhat meg a kedves olvasó a borító első oldalán. Már ha ezzel foglalkozna. Én mondjuk megtettem, de aztán egyből belevetettem magam a fülszövegbe, ami szintén itt, az első oldalon helyezkedik el. Nem átallottam beleolvasni sem, íme, az első mondat: „E könyv legnagyobb erénye kétségkívül az őszintesége”. Azért ez nem rossz indítás. És még hiteles is lehet, utánaolvasva kicsit a szerzőnek, akinek saját bevallása szerint négy hobbija is van: a társasági alkoholizmus, a házasságtörés, a magányos olvasgatás és a beszélgetés. Fréderic Beigbeder-nek ez az ötödik megjelent könyve. Kerettörténete és apropója, hogy a szerzőt 2008-ban Párizs egyik kerületében letartóztatták, miközben éppen kokaint szippantott egy autó motorháztetején. Csak harmadnapon engedték ki, aztán hat alkalomból álló kényszergyógykezelés következett. Legott megírja fogságának krónikáját, közben felidézi családja történetét és addigi életpályáját. Megfordítom a kötetet. A hátsó borítón egy gyönyörű gyermekarc. Tetszik ez a könyv. Olyan sárga és szabad. (Pommelé)

M. C. Beaton: Agatha Raisin és az életveszélyes esküvő. Fordította: Borbély Judit Bernadett. Budapest, Ulpius-ház, 2012. 286.

Az Agatha Raisin-sorozat immáron az ötödik kötetnél tart, s ez idő alatt már megszok­hattuk, hogy ahol a középkorú, kissé pokróc stílusú hölgyemény megjelenik, ott hamarosan meghal valaki. Ez ebben a részben sincs másképp, a legújabb haláleset azonban igencsak közelről érinti Agathát, akinek első házassága szálai — mint talán emlékszünk rá — koránt sincsenek elvarrva. Ez a sajnálatos tény pedig szükségképpen megnehezíti a jóképű ezredessel, Jamesszel tervezett esküvő abszolválását. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy elmondom: szegény James vesszőfutása Agatha mellett ezzel a résszel sem ér még véget. (TataiTilde)

Ben Mezrich: Szex a Holdon. Fordította: Nagy Gergely. Budapest, Athenaeum, 2012. 398.

A borító és a cím alapján az olvasó azt gondolhatná, hogy a könyv szereplői a Holdon élnek szexuális életet. Ez azonban nem teljesen így történik, bár szex van, és ehhez a Holdnak is köze van.
A főszereplő, Thad Roberts, miután kiközösítik a mormon közösségből egy beteljesült szerelmi kapcsolat miatt, teljes erőbedobással készül arra, hogy űrhajós legyen. A zseniális koponyával megáldott fiatalembernek sikerül is bejutnia a NASA gyakornoki programjába. Itt már körvonalazódni látszik egy másik terv. Thad ellopja azokat a holdköveket, melyek az Apollo-program során kerültek a laboratóriumba — a köveket, melyeket hét lakat alatt őriznek, de igazából használhatatlannak titulálják a tudósok. Miért is kellenek Thadnak a kövek, és mi köze van ennek a szexhez? Minden kiderül Ben Mezrich (a Véletlenül milliárdos szerzője) új regényéből. Mezrich számtalan interjú, Thad levelei, rendőrségi, FBI-dokumentumok alapján ismét rendkívül izgalmas és olvasmányos igaz történetet tár az olvasó elé. (Mimo)

Bíró Judit, Csepeli György: Kis emberhatározó. Budapest, Kossuth Kiadó, 2012. 112.

Szociológiai témájú könyv — elsősorban nem szociológusoknak. A szerzőpáros arra tesz kísérletet, hogy segítse az olvasót az emberek sokféle rendjének meghatáro­zásához, „melynek alapja az eredendő és leküzdhetetlen meghatáro­zatlanság”. A könyvből kiderül, hogy — többek között — alaktani jellegzetességek alapján csoportosíthatjuk az embereket: vannak szárnyasok és szárnyaszegettek, gerincesek és gerinctelenek, színesek és színváltók — hogy csak néhány példát említsek. Egzisztenciális perspektívából nézve pedig kihalófélben lévő, veszélyeztetett, védett és vadászható típusok. Ugye látszik már, hogy ez nem „hagyományos” szociológiai tanulmány? A frappáns emberábrázolásokat pedig tovább színesítik Szunyoghy Viktória illusztrációi. Egyetlen „emberfajhoz” nincs csupán illusztráció: az átlagemberhez, mivel „ennek az emberfélének, bár sokan, sokat hivatkozunk rá, létezése empirikusan nem bizonyított”… A könyv készítői szerint listájuk nem teljes, sőt, mindenki lehet emberhatározó, egy másik ember megismerésével pedig önmagunkból ismerhetünk meg egy újabb darabot. (TataiTilde)

Sherry Seethaler: 160 tudományos válasz őrült kérdésekre. Fantasztikus tanulmányok, orvosi rejtélyek és egyéb érdekességek. Fordította: Garamvölgyi Andrea. Budapest, HVG Könyvek, 2012. 276.

Dr. Sherry Seethaler, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem tanára, természettudományokból és matematikából doktorált. Hétről hétre „őrült” olvasói kérdésekre válaszol a San Diego Union-Tribune magazinba. Ez a válogatás az évek alatt összegyűlt cikkekből született. Válaszai közérthetőek, világosak, frappánsak, ugyanakkor tudományosan megalapozottak. Rengeteg érdekes magyarázatot kaphatunk a mindenkit foglalkoztató kérdésekre.
Egy pár kérdés ízelítőül: Jobb-e a papír a műanyagnál? Miért gömb alakú a szappanbuborék? Miért tüsszentünk és ásítunk? Miért önt el néha a forróság? Hová lettek a korábban létező emberi fajok? Beleeshetnek-e a pókok a saját csapdájukba? Mitől félnek legjobban az elefántok? Hol van a világ közepe? (Mimo)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.