Kit érdekel, mit gondol a golyó? Mérő László azonos című esszégyűjteményéből ez is kiderül.

Mérő László: Mit gondol a golyó? Ötperces esszék. Budapest, Tericum, 2012. 222.

Megfigyeltem — magamon —, hogy ezerszer nehezebb rajongott íróról beszélni, pláne írni, akinek szinte minden könyvét olvastuk. Egyértelmű tényekről ugyanis nem érdemes szólni. Jó könyv, ennyi. Az előző gondolatból az is következne, hogy ezerszer könnyebb nem kedvelt íróról írni — ebből az látszik, hogy ez az ezerszer nem a matematikai sok, hanem az irodalmi sok mennyiséget takarja.

Mérő Lászlóval valahogy így vagyok. Olvastam a könyveit, ismerem a stílusát, nem várom el, hogy meglepetést okozzon a történetmesélésével. Azt várom, hogy elgondolkodtasson. Mérő László arra képes közíróként írt esszéivel, hogy a fogékony olvasó egy kicsit másképp lássa a világot.

Mérő László matematikus mesterségesintelligencia-kutatással, játékszoftver-készítéssel foglalkozik. Egyetemi tanárként fő kutatási területe a gazdaságpszichológia. Engem éppen az fog meg az írásaiban, ami például egy barátomban némi rossz érzést kelt: szerinte folyton az orrunk alá dörgöli „felsőbbrendűségét”, zseniségét. A játékelmélet, a magatartáskutatás nélkül napjainkban nem nagyon lehet közgazdasági Nobel-díjat kapni. Akkor miért ne próbálhatnánk meg mi, egyszerű emberek is megérteni a gazdaságot, a politikát, az élet és a lélek dolgait — egyszerre. Erről a négy témáról olvashatunk negyvenegy, ötperces esszét.

Általában nem szeretek könyveket elmesélni (tessék, nincs rá jobb magyar szavunk, mint a spoiler), és attól is ódzkodnék, hogy a legpoénosabb elemeket kiemeljem. De mégis, egy kis ízelítő: a fülszövegből megtudjuk, hogy Mérő Lászlót mostanában az élet egyszerű dolgai érdeklik, mint a tolerancia, az egyetemen megszerzett érettségi vagy Télapó a kereszten kérdése. Érdekes önkísérlet, ha három kedvenc regényünket kell megnevezni, majd tíz év múlva ismét.

A gazdaság blokkban Mérő László a matematika értelmes használatát fogalmazza meg, amit nem árulok el. A politika témából — komment nélkül — egyik kedvenc meglátásomat emelem ki: a 2010-es választásokon a töketlenek és a pofátlanok között dönthettünk. A lélek dolgairól szóló írások a könyv utolsó negyedében végképp meggyőzik az olvasót, hogy mindennapi bosszúságainkat nyugodtan elfelejthetjük, mert mindenre található logikus magyarázat vagy olyan törvényszerűség, ami a legnagyobb értelmetlenségen is segít túllépni. A hallgatólagos és a kimondott tudás közötti különbség például magyarázatot ad arra, miért mondanak ki olyan dolgokat a politikusok, amiket úgyis mindenki ismer. És ha valaki már alig várta, természetesen eljutunk a mémekig is.

Ha Mérő Lászlót (és M. Miltényi László illusztrációit) a Tericum Kiadó által megjelentetett ezen új könyve miatt megkedveltük, akkor hasonlóan rövid írásokat találunk a Maga itt a tánctanár? vagy Az elvek csapodár természete című esszégyűjteményekben is. És kockázat nélkül ajánlhatom a Mindenki másképp egyforma, az Észjárások és A pénz evolúciója című könyveit is. Mindegyik segít másképp látni a világot, megérteni az embereket, és mindegyik hatással lesz a döntéseinkre is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.