konyvhet_1.jpgVéget ért a 83. Ünnepi Könyvhét, aminek hála kis társaságunk értékes kiadványokkal gazdagodott. Mind tudásunk gyarapítására, mind szellemünk művelésére, mind lelkünk megérintésére alkalmat kínálnak.


Hogyan parancsoljunk szenvedélyünknek?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden szenvedélytől mentesen élem az életemet. Könyvvásárlási szenvedély — azt sem tudom, mi az. Az Ünnepi Könyvhét szombati napjára például előre rögzített szabályok és konkrét pénzügyi keret ismeretében mentem.

A közösségi médiának hála kinéztem Malcolm Gladwell HVG Könyvek által kiadott Ösztönösen című, A döntésről másképp alcímű könyvét. Mert hát lehet-e ellenállni egy ilyen beharangozó szövegnek rohanó világunkban, amikor folyton döntéseket kell hozni: „Lehet-e az első blikkre meghozott döntés ugyanolyan jó, mint a hosszas tervezés és gondolkodás utáni?” Szintén a HVG standjánál sikerült még a Steve Jobs a prezentáció mestere — húgom érdeklődése és elvei szerint alap — művet beszerezni, kezdtünk elégedettek lenni. Laza séta a szabadtéri mini könyvesboltok között: tízéves unokaöcsinek muszáj volt beszerezni az Obádovics matematika 103. sorszámozott példányát, hiszen a szép könyv szeretetét (vagy a kultúrsznobságot) sosem korai a gyerekbe belenevelni. Most négy könyv, ráadásul kedvezményekkel — nem a világ: Molnár István Megélhetéstan vállalkozó szelleműek számára (Tinta Könyvkiadó) a nehézségek leküzdésének gyakorlati ismereteit ígérte (a pénzügyi túlélés ábécéje, a talpra állás művészete), amelyek manapság senkit sem hagynak hidegen. Őszinte leszek: a Sziget Kiadó négyrészes Kis természetkalauza (Milyen virág ez?, Milyen fa ez?, Milyen állatnyom ez? és Milyen gomba ez?) a tartalmán kívül a praktikusan kis mérete, a nagyon jó minőségű fotók és papír, a tartós borító miatt volt ellenállhatatlan vétel. És ha már a kis méretnél tartunk, Thimár Attila haikus Lélekkönyve állítólag ajándékoznivaló. Megvettem magamnak.

Hogy a Könyvek Éjszakája folyamán további négy könyv lopta be magát valamilyen úton-módon a szívembe, és az előre felállított pénzügyi keret korlátját felülírta, hogy a legtöbb helyen elfogadtak kártyát, azt most nem is említem. Helyette inkább újradefiniálom a szenvedély fogalmát. (jeva)

Elveszni a sorok érzései között

Szenvedélyek nélkül élni? Hm… Biztosan lehet… Én ellenpólusként, érzelmi könyv-vadászként az alábbiakat zsákmányoltam, csak úgy szívből.

Csáth-Brenner rajongásom igazából csak átmenetileg lanyhult, így Kelecsényi László Csáth és a homokember című könyve (Noran Libro) egyszerűen kellett nekem. A fülszöveg szerint nem irodalomtörténeti szakmunka vagy monográfia, leginkább egy kísérlet, hogy megismerjük, s talán megértsük egy tehetséges, zseniális ember szomorú sorsát. Persze mindez lehetetlen szerelmei, nőügyei számbavétele nélkül. A könyv számos Csáth Gézáról szóló műből idéz, így például Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című könyvéből is. Az idézeteken a szerző értő kommentárjai, magyarázatai visznek majd végig, újabb szilánkok a megérthetetlenből.

Nem gondolkodtam ennél a könyvnél sem: Sellyei Ottó Tamás könyvtervének és technikai szerkesztésének köszönhetően már megjelenésében is különleges Jász Attila Isten bőre című kötete (Napkút). Mindent mi belíven van, csak óvatosan, megfontoltan ízlelgetem. Zaklatott lélekkel, hajnaltájt megnyugvást hoztak a sorok. Egyelőre. Aztán ki tudja, mi jön még. Hiszen a kötet végén egy lista vár: van, hogy csak egy szó, egy hivatkozás, egy jelzés. Arról, hogy az alkotások kihez, mihez kapcsolódnak, hol, hogyan, minek hatására születtek. Újra kell olvasnom. Ez már biztos. Tudnom kell, hogy ezek birtokában máshogy értek/érzek-e majd minden sort. Kutatni fogok — a versek bőre alatt.

Elveszni képben, szóban — kicsit erre vágytam. Huszonegy rajz, huszonegy rövid szöveg kíséretében — olvasható Palkó Tibor és L. Simon László Háromlábú lovat etető lány című kötetének a fülszövegben (Magyar Műhely Kiadó). Egy képzőművész alkotásainak lehetséges olvasatai, egy történetté összeálló mozaikok, vagy épp egy darabjaira széteső történet. Izgalmas, érdekes, folyton változó, semmi sem állandó. Minden attól függ, éppen honnan nézem. (Pommelé)

Novellák és pszichológia

Immáron hagyománnyá vált nálam, hogy az Ünnepi Könyvhéten — szigorúan szombat délután, amikor a legtöbben vannak a Vörösmarty téren — első utam a Magyar Napló standjához vezet, hogy begyűjtsem Az év novellái aktuális évi kiadását. Általában elmerengek Az év esszéi antológia valamelyik példánya fölött is, de a novellák a biztos befutók. Nem tudom, ez az utóbbi időben megfigyelt tendencia mennyire bizonyul tartósnak, de azt vettem észre magamon, hogy minél idősebb vagyok, annál rövidebb írások felé fordulok. Talán egyszer eljutok a versekig is? Ezen megfigyelésemet támasztja alá az is, hogy idén egyáltalán nem vettem regényt a könyvhéten (sem), pedig a kínálatra igazán nem lehetett panaszom. Az, hogy a harmincas életévek egyfajta útkeresésként köszöntöttek rám, más módon is tetten érhető. Nevezetesen a pszichológiai témájú könyvek olvasásában. Így nem tudtam ellenállni az Akadémiai Kiadónál megjelent Flourish — élj boldogan! A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése című kötetnek. Igen, a cím kissé hatásvadász, ám a tartalom korántsem felszínes. A pozitív pszichológiáról szóló írásnak még csupán az első fejezetét olvastam el, azonban máris sikerült egy érdekes magyarázatot találnom arra, miért gondolok sokkal többet életem rossz történéseire, és jóval kevesebbet a pozitív eseményekre. „Azok az őseink, akik sokat sütkéreztek a jó események emlékeiben, miközben a katasztrófára kellett volna felkészülniük, nem érték meg a jégkorszak végét. Ezért, hogy felülkerekedjünk elménk katasztrófaelemző hajlamán, gyakorolnunk kell, hogy olyasmire gondoljunk, ami jó volt, ami jól ment.” Mit is lehet ehhez hozzátenni? (TataiTilde)

A bejegyzés trackback címe:

http://totaliber.blog.hu/api/trackback/id/tr684584601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.