Colin Clark: Egy hét Marilynnel. Fordította: Fazekas István. Budapest, Gabo, 2012. 222.

Jó pár éve olvastam Norman Mailer Marilynjét, az albumkiadást. Elbűvölt a titokzatos szőkeség, a hullámzó lelkű szépség, s mindaz, ami körülvette őt, még halála után is. Hogy vajon mi lehet igaz abból a képből, ami akkor kialakult bennem az önmagában permanensen bizonytalan, kisebbségi komplexusok sorával hadakozó, örök gyerekről, akit senki sem értett meg, ki tudja. Azóta számtalan életrajzi mű látott már napvilágot. Colin Clark könyve 1956-os naplófeljegyzései nyomán íródott, amikor A herceg és a kóristalány című film forgatásán együtt dolgozhatott Marilyn Monroe-val és Sir Laurence Olivier-vel. Az együtt töltött hét krónikáját filmre is vitték, Golden Globe-díjat zsebelhettek be az alkotók. A könyv puhatáblás borítóján persze a csodás Marilyn — és az öt csillag is... Ez utóbbit romantikus lelkem lehagyná. No, de sebaj, a belívek némiképp kárpótolnak. Szép, szellősen tördelt sorok közt bolyonghatunk szőkeségben, Marilynnel. (Pommelé)

Julia Child: Életem Franciaországban. Fordította: Lelik Krisztina. Budapest, Kelly, 2012. 398.

Manapság amerre nézünk, mindenki főz, szakácskönyvet ír, vagy legalábbis a gasztronómiáról beszél. Nos, igen, ő az a Julia Child, akit a Julie & Julia — Két nő, egy recept című 2009-es filmben Meryl Streep játszott. Teszem hozzá, szerintem nagyon jól, s emiatt (is) nyúltam a könyv után a polcra, a borítón ugyanis Meryl Streep és Julia Child együtt szerepelnek. Ragyogva, Párizsban. (Persze, Párizsban én is ragyognék.) No, de vissza a könyvhöz, amelyben egy amerikai nő felfedezi Franciaországot, az ízein keresztül.
Julia Child férjével érkezik Párizsba, itt eszik először francia ételt, ámul el a vaj ízétől, s ahogyan lassanként megismeri a franciákat, életmódjukat, konyhájukat, szenvedélyes elszántsággal tanul meg főzni, találja meg hivatását a gasztronómiában. A könyvben a franciaországi kalandokat fekete-fehér fotók illusztrálják, életre kelnek a történetek, a piacok, az utcák, a terek. Kár, hogy puhatáblás, nekem kicsit olcsó szakácskönyves. Bár lehet, nem véletlen: vaj illatú receptúra arról, merjük szenvedéllyel felfedezni, mi mindent tartogathat számunkra az élet. (Pommelé)

Inczédy Tamás: Nemlétező Szavak enciklopédiája. Budapest, Ulpius-ház, 2012. 190.

Hogy mi is az a Nemlétező Szavak Enciklopédiája? Az egészet Géza bá találta ki: a betűk minden létező kombinációjával szavakat alkotott, majd kihúzta az értelmeseket. A maradéknál meg igyekezett kitalálni, milyen hangulat, érzés köthető hozzájuk. Aztán ott van még Pötyke, a pizzafutár, aki leszedte Rousz Endrét, a marketingest a Lágymányosi hídról. Hármuk története az Enciklopédia révén már a kötet első pár oldalán összefonódik, ezzel egy időben pedig az olvasó szeme a sorokhoz bilincselődik. Az alig harmincéves Inczédy Tamás bemutatkozó regénye fordulatos, könnyed stílusú, szinte olvastatja magát. A fiatalos, szlengszavakkal tarkított, humoros történet kellemes szombat délutáni olvasnivalónak ígérkezik. (Nerina)

Clifford Nass, Corina Yen: Az ember, aki hazudott a laptopjának. Amit csak egy gép árul el az emberi viselkedésről. Fordította: Nagy Marcell. Budapest, HVG Könyvek, 2012. 272.

Adtál már nevet az autódnak? És a számítógépednek? Előfordult már, hogy az éppen lemerülni készülő mobilodnak így könyörögtél: „Kérlek, csak ezt az SMS-t hadd küldjem még el!”? Ha ismerős a helyzet, még egy kérdést érdemes feltenned magadnak: „Ugye tisztában vagyok vele, hogy ezek csak gépek?” Ilyenkor mindenki rávágja, hogy persze.
Clifford Nass számos neves cégnél dolgozott már tanácsadóként, hogy az interaktív technológiákat könnyebben kezelhetővé tegye. Munkája során felismerte, hogy a gépekkel, szoftverekkel úgy bánunk, mintha társas lények lennének, noha tudjuk róluk, hogy nem azok. Vagyis ha megvizsgáljuk, ezekben a szituációkban milyen viselkedési szabályokat követünk, akkor a feltárt magatartásmintákat az emberi kapcsolatokban még inkább hasznosítani tudjuk. A könyvben rengeteg pszichológiai kísérletről olvashatunk, melyek elemzése közelebb visz minket a hatékony kommunikációhoz. A szerzők könnyed, logikus stílusa és a sok-sok szórakoztató példa gondoskodik arról, hogy egy percig se érezzük úgy magunkat, mintha egy életvezetési tanácsadót tartanánk a kezünkben. (Nerina)

Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. Fordította: Molnár V. Attila, Papp Mária. Budapest, Kossuth Kiadó, 2012. 224.

Ha csak a reggeli kávé, tea, kalács jut eszembe, máris több, ma már nélkülözhetetlen növényt idéztem fel. Vajon tudjuk, honnan származnak? Egy búzakalászt minden bizonnyal felismernénk, no de egy kávé- vagy teacserjét? És azt tudjuk, hogy a vaníliafagyiban található vanília igazából egy ehető orchideafajta? A kötet ötven olyan növénnyel ismertet meg bennünket, amelyek nélkül ma már nehezen képzelhetnénk el az életünket. Származásuk és elterjedési területük mellett tájékozódhatunk megjelenésükről, ezeket színes rajzok is szemléltetik. A fejezetek elején megtudhatjuk, a tárgyalt növényt a felsoroltak közül melyek jellemzik: fogyasztható, gyógynövény, kereskedelmi jelentőség, széles körű felhasználás. Ezt követően részletes leírást olvashatunk arról, hogyan vált egyre fontosabbá az emberiség történetében, milyen kultúrtörténeti vonatkozásokat érdemes tudni róla. A könyv színvonalas ismeretterjesztő kiadvány rengeteg színes képpel, a gyerekektől a felnőttekig mindenki tanulhat belőle valami újat. (Nerina)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.